"Mind az öt anga elérésének módja a jóga. Az, ami jó egészséget és jó szerencsét hoz, a jóga. Az, ami hosszú életet ad, a jóga. Az, ami intellektuális erőt ad, a jóga. Az, ami gazdaggá tesz, a jóga. Az, ami emberré tesz, a jóga. Az, ami erényessé és hűségessé tesz Bharatmatát (Indiát), a jóga. Az, ami megadja a megkülönböztető képességet aközött, amit tennünk kell, és amit nem, a jóga. A tudás, ami segít megérteni, hogy miért fogadtuk el ezt az életet, a jóga. Az, ami megadja a választ a kérdésünkre – hol van Isten? - a jóga, és semmi más. Ezt bizton kijelenthetjük.
„A jóga a sziddhi és a felszabadulás alapja
Ha megvizsgáljuk, megértjük, hogy csak a jóga
Vezet el a mindenről szóló végső, teljes tudáshoz
A jóga rendszeres, tiszta gyakorlása
A legtökéletesebb eszköz valódi természetünk megértéséhez
A jóga a dzsívátmá és a paramátmá egysége
Az eddig elhangzottak is ezt bizonyítják”
(A legutolsó kijelentés, vagyis a dzsívátmá és a paramátmá egységének megjelölése a jóga céljaként váratlanul hangozhat egy olyan tanító szájából, aki Rámánudzsácsárja visistádvaita (megkülönböztetett egység) filozófiájának a követője. Viszont valóban arra vall, hogy Krishnamacharya megvalósította a jóga és a spiritualitás lényegét: egyszerre tekinti minőségileg azonosnak és mennyiségileg különbözőnek Istent és az egyéni lelket. Sankara, a legrégibb Védánta iskola alapítója a dzsíva (egyéni lélek) és a Brahman (Abszolút Lélek) azonosságát hangsúlyozta: dzsívo brahmaiva nápará – vagyis a lélek nem alacsonyabbrendű a Brahmannál. Ezzel szemben Madhvácsárja, a későbbi dvaita iskola alapítója a lélek és Isten különbözőségére helyezte a hangsúlyt. A leghelyesebb hangsúly azonban középen van, és egyszerre tekinti azonosnak és különbözőnek is Istent és az egyéni lelket. Persze ez a megértés meghaladja az emberi logika és racionalitás határait, de a jóga őszinte gyakorlásával mindenképpen elérhető és átélhető.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése