"21 évnyi gyakorlás után Sri BNS Iyengarnál a tanáromnak tekintem őt. A tanítványa vagyok, és ezen a napon, Guru Purnimán (amelyen a tanítókat dicsőítik) szeretnék megosztani néhány gondolatot a tanítási módszereiről és az örökségéről.
Először is, mit jelent a Parampará szó? Egyszerűen azt, amit nemzedékről nemzedékre továbbadnak. Ez történhet családi vérvonalon keresztül, de ugyanúgy tanár-tanítvány kapcsolaton keresztül is, ahogy a legtöbb jógatradícióban történik. Míg a jóga mainstream, populáris vonulatát nem nagyon érdeklik ezek a dolgok, azok, akik minden nap gyakorolják a jógát és akik a fizikai gyakorláson túl is kezdik megtapasztalni a jóga áldásos hatásait, gyakran elkezdenek érdeklődni afelől, hogy mindez honnan származik. A jóga története nagyon hosszú és érdekfeszítő.
Srí BNS Iyengar az Ashtanga vinyásza jóga legidősebb élő tanára. Mysuruban, Indiában lakik. 92 éves korában még mindig aktívan tanítja az ászanát, múdrát és pránájámát minden nap. Élethossza és megmaradt mentális tisztasága tanúskodik az életen át tartó Ashtanga vinyásza jóga gyakorlás mély hatásairól. Mindig arra törekedett, hogy kimaradjon a figyelem középpontjából, és nem reklámozta magát. Nem gondolja meg kétszer, hogy kirúgja az olyan tanítványokat, akiket tiszteletlennek tart. Már többször is láttam rá példát. Épen ezért nem annyira ismert a jóga világában. De azok számára, akik tényleges kapcsolatban állnak vele, Srí BNS Iyengar sokkal több, mint ászana-tanár. Arra inspirál bennünket, hogy jobb emberré váljunk.
Már az első találkozásunkkor tudtam, hogy különleges emberrel van dolgom. A csillogó szemek és a gunyoros mosoly, miközben megkérdezte, hogy hiszek-e Istenben, elég volt, hogy megfogjon. Utána már nem akartam másnál tanulni. Mélyre akartam menni az ő irányítása alatt, és tudtam, hogy voltak dolgok, amiket megtaníthatott nekem. Rám szánta az időt. Megosztotta velem világnézetét és humorát. Sokszor viccelt velem olyan módon, ami segített, hogy meglássam a saját egómat és ostobaságomat. Időnként könnyeket csalt a szemembe a filozófiája mélységével, amikor elmagyarázta, hogy mennyire fontos az alázat és az erényesség. Sohasem tett említést saját vallási nézeteiről. Igazából sohasem akart áttéríteni semmilyen spirituális hagyományra a sajátomon kívül, de amikor évekkel később sikerült kiderítenem, hogy az Iyengarok Ramanuja Visistádvaita filozófiáját követik, és fő nézetük a bhakti, és az emberiség iránti szolgálatot és odaadást tekintik a legfontosabbnak, nem lepődtem meg. Kiderült, hogy Srí Krishnamacharya is egy Iyengar volt és ugyanezt a filozófiát követte. A Mysore jóga-paramparát, amikor a mysore-i öregek és tudósok beszélnek róla, néha Nathamuni szampradájának is nevezik, és több köze van a Bhagavad-gítá tanításaihoz, mint a jógapózok gyakorlásához.
Az ászana-gyakorlás tekintetében Sri BNS Iyengar nagyon hasonló dolgot tanít, mint amit Pattabhi Jois tanított. Sri BNS Iyegar Sri Krishnamacharyánál kezdte az ászana-gyakorlást, majd Pattabhi Joissal folytatta 12 éven keresztül. Nála a bal lábbal kell hátralépni a jobb helyett. Ez nagyon praktikus, mert agy a tanulók a tanár felé fordulva végzik a pózok jobb oldalát. Ennek filozófiai okai vannak. Vannak más, kisebb eltérések a vinyásza számolásban és a pózok változataiban, de ezek nem jelentősek. Büszkén gyakorlom őket azon a módon, ahogy ő tanította.
Amikor megkért, hogy segítsek neki az ászana-oktatásban, ezt nagy kitüntetésnek vettem. Sokszor nagy kritikával javította ki oktatási módszereimet mindenki előtt. Nem szerette, hogy mélyebbre vittem a tanulókat a pózokba. Azt mondta: "Hadd csinálják saját maguktól és fedezzék fel a saját sebességükkel). Nagyon ragaszkodott ahhoz, hogy mindenkivel nagy tisztelettel bánjon, és szigorúan tilos volt lábbal érni a gyakorlókhoz. Ha valaki hibázott tanárként, azonnal rárivallt. De legalább elmondhatom, hogy néhány pillanatig a nagy BNS Iyengarral taníthattam együtt!Olyan sokat tanultam csak abból, hogy mellette voltam. Nagyon csendes a jógatermen kívül, de amint a jógaoktató szerepébe lép, oroszlánná változik.
Amikor készíteni akartam egy dokumentumfilmet az életéről és a tanításairól, többszöri kérlelés után vonakodva beadta a derekát, és amikor már minden előkészülettel megvoltunk, mégis megváltoztatta álláspontját és elutasított. Ennek eredményeként az egész Mysore-i jóga-közösségről született egy dokumentumfilm, ami ezerszer jobb lett, mintha csak egy személyről szólt volna. megmutatta abszolút elkülönültségét és ugyanakkor lehetővé tette, hogy beljebb kerüljek ebe a közösségbe és többet tanuljak, mint amiről valaha is álmodtam. A Mysore Yoga Traditions film ennek a munkának a gyümölcse.
A film készítése közben hátsérülésem volt. Egyik nap kihagytam a gyakorlást, de nem volt jó érzésem emiatt. A kora miatt nem tudhattam, hogy látom-e még ebben az életben, és nem akartam, hogy az egóm megakadályozzon az ászana-órákon való részvételben. Az egyik reggel nagyon fájt a hátam. Látta, hogy fájdalmaim vannak, és hogy a mozdulataim nagyon kényszeredettek. Folyamatosan azt mondta nekem, hogy legyek óvatos. A gyakorlás végén már csak haza szerettem volna jutni, mielőtt a hátam begörcsöl, és négykézláb kell hazamennem. Ő azonban azt mondta: "Várj, várj!" Így hát ott ültem, közben néhány régi, poros polcot matatott végig. Ez eltartott vagy tíz percig. Azt gondoltam, hogy megfeledkezett rólam, és így próbáltam csendben kiosonni az ajtón. Ekkor egy paksaméta papírral a kezében fordult felém, és visszahívott a hátsó szobába. Azt mondta: "Ez az összes kutatásom a jógával kapcsolatban, és szeretném, ha megkapnád. Ne oszd meg senkivel." Padlót fogtam. Majdhogynem elsírtam magamat. A legsilányabb jóginak éreztem magamat a bolygón, és ő ezt az alázatos pillanatot használta ki arra, hogy olyan ajándékot adjon nekem, ami számomra felbecsülhetetlen értéket képviselt.
Elolvastam a papírokat. Vannak olyan dolgok, amiket sohasem fogok megosztani senkivel. De egy dolog le volt írva: úgy hitte, hogy az Ashtanga vinyásza jóga egy nagy ajándék az egész emberiség számára. Abban hisz, hogy olyan módon kell tanítani, ami túllép a nyelven, kultúrákon, valláson és a politikán. Úgy hiszi, hogy mindenki számára elérhetővé kell tenni, és nem kell senkit sem megkérni arra, hogy kövesse egy másik kultúra hitrendszerét.
Ami engem illet, ezek a tanáromtól kapott instrukciók. Nem kötnek meg a sorozatok vagy a pózok vagy az indiai kultúra bármilyen csapdája. Szabad vagyok, De az odaadás fontos. A hagyomány tisztelete fontos. Csak egy kötelezettségem van - hogy együttérzéssel, kedvességgel és tisztelettel osszam meg a jógát másokkal. És igyekezzek a világ javát szolgálni a jóga tanításában tett erőfeszítéseimmel. Ezért nevezem Guruji-nek. Sokat tanított nekem a jógáról és az életről és ezért őszintén hálás vagyok neki. Büszkén tanítom Sri BNS Iyengar jóga-módszereit."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése