Most péntek este van, amikor írom ezt a bejegyzést, és a keddi Etele-féle hangfürdő óta azon töröm a fejemet, hogy mit jelenthetett az a föld alatti piramis a látomásomban. Ma este ismét sámándobbal fektettük a gyerekeket, és ilyenkor, ha nem vagyok túl fáradt, és tudok koncentrálni, akkor össze szoktak jönni néha jó kis utazások. Ez alkalommal is az első dobütések után már az Életfánál találtam magamat, ezúttal mindhárom erőállatom, a sas, a farkas és a kedden újonnan szerzett oroszlán is megjelent. Amióta olvastam Haich Erzsébet "Beavatás" könyvét, azóta valahogy az ókori Egyiptomhoz asszociálom az oroszlánokat, ahol fogathajtó állatnak szegődtek a beavatottak keze alá ezek a büszke állatok. Ezért is nagy megtiszteltetés, hogy az oroszlán lett az egyik erőállatom.
Az oroszlán izgatottan hívott, hogy üljek a hátára, és azonnal elnyargaltunk a gízai Nagy Piramishoz, ami fizikai síkon eléggé romos állapotban van. Ő azonban megmutatta nekem, hogy a piramis éleit alkotó erővonalak, melyek egy oktaédert alkotnak, a nem szokványos valóságban ugyanúgy épen megvannak, és a piramis a föld alatt is ugyanolyan kiterjedéssel rendelkezik, mint a föld felett. Ismét azt láttam, hogy a piramis élei világítanak, és a tetejéből, a függőleges tengelye mentén egy erős fénycsóva vagy fényoszlop terjed ki felfelé és lefelé. Az oroszlán bevezetett a piramis belsejébe, és megmutatta, hogy minden piramisban legalább öt test nélküli beavatott tartózkodik, akik ott végzik a meditációjukat, és minden nap kiülnek a piramis éleire, hogy szeretetenergiájukkal besugározzák a földet, mint ahogy az indiai jógik teszik, akik a hegycsúcsokon meditálnak. Erről szintén ír a "Beavatás" könyv. A Föld több pontján is vannak ilyen piramisok, bár nem mindegyiknek maradt nyoma a fizikai világban. Ezek a piramisok összeköttetésben állnak egymással, valamint a sztúpákkal, templomokkal és egyéb szakrális építményekkel, pontokkal együtt egy védelmi hálót alkotnak a Föld körül, ami megvédi bolygónkat és lakóit a nagyobb ballépésektől. Persze a legnagyobb ellenségek mi magunk vagyunk, így jócskán szükségünk van a szeretetenergiára, és minden hívő, szent ember imájára, hogy civilizációnk ne zuhanjon azonnal a mélybe.
Utána viszont megismétlődött az, aminek kedden is (harmadik szem-) tanúja voltam: leereszkedtünk a föld alá, és az oroszlán megmutatta, hogy az igazi működő Fénypiramis vagy Aranypiramis a Föld belsejében található. Ennek nem csak az élei, hanem a lapjai és a belső tere is erősen ragyogtak, a Napnál is fényesebben, mégsem bántóan. A piramis a Földgolyó belsejének jó részét kitöltötte, és a négy sarkánál a négy erőállat állt: sas, oroszlán, farkas, és a bika. A "Beavatás" könyvben ezek az állatok, melyekről a Biblia is beszél, a négy elemet képviselő jeggyel vannak összefüggésben: föld elem - Bika jegy, tűz elem - Oroszlán jegy, víz elem - Skorpió-Sas, levegő elem - Vízöntő (ember, illetve nálam a farkas). A piramis hosszanti tengelyén elhelyezkedő fénycsóva erősen világított, és az egész univerzumot átszelte függőlegesen. Ahogy lefelé haladt, az alsó világok felé, egyre sötétebb vörös, infravörös, feketés-vörös lett. Ez a pokol, a tudatlanság, a halál és a karmikus újjászületés színe. Felfelé pedig egyre lilásabb, ezüstösebb lett, míg végül gyönygházfényű szivárványba ment át, mint amilyen az ezerszirmú koronacsakra színe. Ez Isten, a spiritualitás kifejeződésének színe.
Az oroszlán ekkor közölte velem, hogy le kell mennünk a hetedik, legalsó világba, a gyilkosok sivár birodalmába, mert meg kell mentenünk néhány lelket. Amikor odaértünk erre az üres, hideg és szinte minden reményt nélkülöző helyre, ahol a saját karmájukba belefagyva, hibernált állapotban lebegtek a gyilkosságot, öngyilkosságot elkövető lelkek, akkor odamentünk, és elkezdtük élesztgetni őket. "Mondjátok folyamatosan azt, hogy "Ráma, Ráma", mert ez az egyetlen esélyetek, hogy kiszabadultok innen. Máskülönben sok millió évig fogtok itt tengődni a kétségbeesés és a semmi között." A Ráma szanszkritül egymás után sokszor kiejtve megegyezik a Mará (halál szóval), mégis Ráma isteni nevét tartalmazza. Még utána kell néznem, hogy az egyiptomiak ismerték-e ezt a mantrát, de annyit tudok, hogy Rá-nak nevezték a Napistent, így a fele már meg is van. Ha az Ámun-Rá neveket mondjuk folyamatosan egymás után, akkor az majdnem megegyezik a Rámával.
Egyes bűnhődő lelkek vonakodva, de megpróbálták énekelni a mantrát, és lehetett látni, érezni, hogy minél több hittel énekelték, annál jobban kiolvadt a szívük, leolvadt a karmájuk. Nekik már csak éveik, hónapjaik, napjaik maradtak, hogy ismét megszülethessenek egy ásványi, növényi vagy állati testben. Akik viszont hit nélkül énekelték, azoknak a karmikus tisztulása nagyon lassú volt. Amikor mindenkit megagitáltunk, akit tudtunk, visszatértünk az Arany Piramis közepébe, oda, ahol a legintenzívebb volt az energia áramlása.
Négy egyiptomi isten jelent meg körülöttem, és körbeültek a négy égtáj felől. Mindegyiknek állat, meg madárfeje volt, de nem tudtam pontosan beazonosítani őket. Annyit megértettem, hogy a négy elemet képviselték, ugyanúgy, mint a magyar mitológiában: Nap-apa, Hold-anya, Ég-apa, Föld-anya. Először a Napisten felé fordulva ültem le, akit az oroszlán jegy képvisel a zodiákusban. Ő azt tanította, hogy a fény a tudást jelenti, és előbb-utóbb mindenki meg fog világosodni. Ezért nekem is magamban kell hordoznom a tudás fényét, és át kell adnom mindenkinek, aki fogékony rá, olyan formában, ahogy be tudja fogadni. Ezért nekem is túl kell lépnem a saját hiedelmeim korlátain. A tűz átalakító és tisztító erejét mutatta meg, ezért van az, hogy minden védikus vagy sámán-szertartásban fontos szerepet játszik a tűz és a fény. Meg kell tanulnom elválasztani a fényt a sötétségtől és eloszlatni a sötétet a fény segítségével. Ezzel fejezte be tanítását.
Utána a Holdistennő felé fordultam, illetve fordítottak. Őt a Skorpió jegy képviseli a zodiákusban. A víz elem éltető erejét, befogadó és toleráns természetét tanította nekem, és megértette velem, hogy ha nem fejlesztem a nőies, befogadó, érzékeny oldalamat, akkor magamat és másokat is meg fogom égetni a tűz erejével. Tehát amikor befogadtuk a tüzet, azt mindig vízzel kell csillapítani. Érezni, együttérezni, befogadni, szolgálni ugyanolyan fontos, mint utasítást vagy tudást adni.
A Föld-istenséget a Bika jegy képviseli, és alighanem bikafeje volt ennek az istennek. Ő elmagyarázta, hogy a lelki tudást formába kell önteni, és a tudatom rezgésszintjének emelkedése meg kell hogy mutatkozzon abban, ahogy a fizikai valósághoz kapcsolódom, illetve ahogy befolyásolom azt. A spirituális energia a templomok, kegyhelyek, istenszobrok, ábrázolások és a spirituális céllal használt eszközök formájában lép nászra a föld elemmel. Azt is megtanította, hogy a kristályokba erős gyógyító energiákat lehet kódolni, melyeket magával vihet a beteg, és ez segítheti a tudatának koncentrálását, amikor imádkozik, segítséget kér a felsőbb erőktől, vagy meditál.
Legutolsónak az Ég-elem istene felé fordultam, és ő azt mondta, hogy mindig mutassak fel az égre, és mondjam azt az embereknek, hogy próbáljanak a Nap, a Hold és a csillagok mögé nézni, mert ott laknak az istenek, és beszélni fognak hozzájuk, vezetni fogják őket. Ha lefelé nézünk, az anyagba, akkor azt hisszük, hogy mi vagyunk a teremtők, de ha felnézünk, akkor alázatossá tudunk válni. Azt is mondta, hogy legyen a szívem olyan tágas, mint az égbolt, ne korlátozzam magamat. A házad teteje az ég legyen, és mindenki férjen be alá.
Ezután mind a négy isten megáldott, és az oroszlánommal együtt visszatértünk az Életfához. Az Életfa törzsében ugyanezt a fénylő csóvát szoktam látni, mint ami a piramist összekötötte a felső és alsó világokkal, és ami a mikrokozmoszban, az ember gerincoszlopában is ugyanúgy ott van. A föld felszínén a fény aranyló sárga, és a természet zöldje, az ég és a tenger kékje színezi. Mindazt, amit tapasztalok és tanulok a nem szokványos valóságban, el kell vinnem az emberekhez, és segítenem kell nekik. Ezzel visszatértem a fizikai valóságba, a gyermekeim szobájába, akik már mindketten mélyen aludtak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése