Bevezetésképpen beszéltem az Életfáról és egy kis vezetett meditációval kezdtük. Azok számára, akik még nem gyakorolták a sámánutazást, az Életfát találtam hasznos bevezető szimbólumnak. Az Életfán keresztül el lehet indulni az alsó vagy felső világokba, a múltba vagy a jövőbe, és az erőállatunkkal is találkozhatunk. Többen voltak, akik úgy kezdték a meditációt, hogy megfogalmaztak egy-egy konkrét kérést vagy témát, amin dolgozni szerettek volna. Csörgővel és zsályaköteg füstölésével kezdtem a hangfürdőt, utána pedig használtam még dorombot, chime-ot, koshit, gongot és a végén fél órát sámándoboltam. Sok mindenki beszámolt a hangfürdő után arról, hogy találkozott különböző állatokkal, és kapott útmutatást vagy éppen gyógyítást. A hangfürdő sámándobbal is nagyszerű élmény, én magam is megtapasztaltam ezt Simonfi Etelénél.
Hétfőn a szokás szerint Ashtangát tartottam reggel, majd strandoltunk, ami a gyerekekkel nem is olyan pihentető dolog. Délben elmentem futni is, mert láttam egy barlangot pár kilométerre az apartmanunktól az egyik korábbi alkalommal, és meg akartam nézni, hogy megvan-e még. Sikerült is megtalálnom, ide terveztem egy féleleműző szertartást szerda estére.
Este Bea vezetett egy csillagfényes meditációt. Fekvő relaxációval kezdtük, majd kinyitottuk a szemünket, és kényelmesen meg lehetett figyelni a csillagokat. Engem a hála gondolata foglalkoztatott elsősorban, mert mindig elfelejtek hálát adni mindazért, amit kapok az élettől. Így hát hálát mondtam a gyerekeimért, a páromért, azért, hogy azt a munkát végezhetem, amit szeretek csinálni, és hogy segíthetek másoknak megismerni önmagukat, a barátaimért, és mindazért az erőért, amivel élhetem az életemet. Utána énekeltük az Om Namo Narayana mantrát, valamint a Samsara Boulevard sámándalát: "jöjj el egészség, szállj el betegség". Ez egy nagyon egyszerű szövegű dal, de szerintem erős energiákat lehet megmozgatni vele. A további napok eseményeit a következő blogokban fogom leírni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése