Tündér Ilona kertjében

Most következik a múltkori sámánutazásom második része. Amikor visszaértünk a Napból, akkor a farkasom invitált egy utazásra lefelé, ami szintén nagyon érdekes és tanulságos volt. Beleugrottunk egy kútba, és a kútban szabadon lebegtünk lefelé, mígnem kiértünk az alsó végén egy rétre. A föld alatti világokban is van fény, bár napot általában nem látni az égen, de minden világít, arannyal, ezüsttel, drágakövekkel kirakva csillognak a dolgok. A farkas azt mondta, hogy Tündér Ilonához megyünk, mert ő a gazdája. Meg is érkeztünk. 

Tündér Ilona csodásan, díszesen ragyogott, és amikor odaértem, akkor a jogarját a homlokomhoz érintette, majd egy kiscicát adott nekem. A kiscica szőre arany és ezüst volt, elfért a tenyeremben. A farkas is nagyon élénk volt, általában mindig táncolnak az erőállataim. Ahogy megrázta magát, szokásos fémes-szürke bundája mintha gyémántcseppektől kezdett volna ragyogni, és a szemei még fényesebben izzottak. Tündér Ilona mögött állt egy nagy fa, amelynek az ágai is roskadoztak az aranytól, ezüsttől, gyémánttól. Mintha a fa bármilyen dolgokat tudna teremni, mint a Védákban leírt kívánságteljesítő fák. Persze csak Ilona kívánságait teljesítette. A kiscicát is onnan vette le, majd hat szolgálólány jelent meg a fa körül, és nagy tálakon ételt, italt hoztak. Ilona azt mondta, hogy őket és a cicát is vissza kell vinnem magammal a földi világba. A kiscicát a dobomba rejtettem, a szolgálólányok pedig maguktól repültek velünk felfelé a kútban, ahogy a farkassal visszatértünk. 

Nem tudom, hogy pontosan mit jelentett ez az utazás, de majd idővel biztosan minden a helyére kerül. Remélem például, hogy a környezetemben senki nem fog éhezni a jövőben, a kiscicán még gondolkodnom kell. Lehet, hogy az intuíciót, érzékenységet képviseli?

Minden esetre utánaolvastam Tündér Ilonának, mert nem sokat tudtam róla. A magyar hit helyenként Anyahita istennővel, vagy a Nagyboldogasszonnyal azonosítja, és más helyen a Földanyaként is van említve, vagy pedig a tündérek királynőjeként. Azt is olvastam, hogy valóban van egy farkasa, aki a mesében ugyan sánta volt, de úgy látszik, hogy azóta meggyógyult. Egyes mesékben negatív, irigy hősként jelenik meg, de ez lehet, hogy csak az egyik aspektusa. Hiszen nem lehet minden istenség minden tekintetben jó és pozitív, másképp honnan jönnének a "negatív" archetipikus tulajdonságok? A Sátán vagy az Ördög sem minden tekintetben negatív, inkább csak egy ellenpólusa az égi Istennek. Ennyi volt mára az utazás, szép álmokat mindenkinek!

De előtte olvassátok el Világszép Tündéd Ilona és Árgyélus királyfi meséjét, ahol Tündér Ilona holló képében érkezik a királyfihoz, és a királyfi akadályt nem ismerő szerelme és eltökéltsége szabadítja meg az átoktól. Amikor egy isteni légy átok alatt van, az mindig az anyagi test és tudatállapot rabságába zárt lélek aforizmája, melyet eltökélt hittel és gyakorlással lehet felszabadítani.