Everness Fesztivál - péntek

A csütörtöki kánikulai nap után következett a péntek, viszont éjszaka egy vihar jól eláztatott mindent, és a levegő hőmérséklete is lehűlt 15 fokra. Reggel 8-kor még mindig esett, és azon tanakodtunk, hogy mi legyen a 10 órára meghirdetett "Jóga és sámánizmus" workshopommal. Végül úgy döntöttünk a SpiriShop tulajdonosaival, hogy áttesszük a programot szombaton 1 órára, hátha akkor jó lesz már az idő, és a SpiriShop Lounge része és felszárad. Így mi délutánig nem is nagyon merészkedtünk ki az apartmanból, mert az apartmanunkhoz egy meredek lépcsőn lehetett felmenni, amit Alex még nem bírt balesetmentesen megmászni, az udvaron pedig egy nagy és mély medence volt, amiben csütörtökön fürödtek ugyan a gyerekek, de ma már nem lett volna üdvös, ha ruhástul beleesnek. 

Szóval délután átmentünk órát tartani, Orsi a Gyerekszigeten, én pedig a CsendesPart helyszínen. Az előző napi fotón egészen jól néz ki ez a kis bambuszkupola a színes textilekkel, ám ezek mára lekerültek róla, gondolom a vihar megszaggatta és eláztatta őket. Így maradt a majomketrec, ráadásul a föld is eléggé vizes volt. 

Végül egy közeli fedett sörsátorban vettünk menedéket, és ott tartottam meg az Ashtangát a hat vállalkozó szellemű résztvevőnek, közben pedig Major Bettina játszott nekünk handpanon. Az óra végén Lágler Krisztián le is fotózott bennünket, ugyanis én otthon hagytam a telefonomat az apartmanban. Ennek majd még lesz jelentősége. A jógaóra után még vacsorázgattunk meg vízpartoztunk egy kicsit a családdal, aztán ők elindultak hazafelé, én pedig ott maradtam, mert meg akartam várni Bársony Bálint hangfürdőjét, ami este 8-kor kezdődött. Tavaly épp itt az Everness fesztiválon érintett meg a hangtálak hangja, és nála voltam először hangfürdőn a jurtában. 

A Hangterápia sátor teljesen tele volt, szerencsére én jó előre foglaltam egy fekvőhelyet magamnak az első sorban, így nem kellett ülnöm vagy állnom a sátor bejáratánál. A hangfürdő persze akkor az igazi, ha nincs semmiféle zaj és jó meleg van, mint Bálintéknál a jurtában, de itt is egész jól bemikrofonozták a hangtál-szettet és némi bevezető után elkezdődött a hangfürdő. Rebeka, Bálint felesége körbejárt egy szertartásgonggal és megtisztította mindenki auráját, majd elkezdődött a gongok, hangtálak, csengők, tingsák és egyéb hangszerek összjátéka. Az óceándob, a sansula és a koshi különösen üde hangfoltjai a fürdőnek, és a végén szép lassan visszajöttünk a sátorba. Nekem a hangutazás alatt az a látomás jött be, hogy nagyon kell szeretnem a gyerekeimet és a feleségemet, mert ők nagyon fontosak az életemben. Bálinték is éppen babát várnak, így nem meglepő, hogy e bensőséges szeretet energiája átjött a hangfürdőn. 

A hangfürdő végén megismertük Bérczes Ádámot is, aki a Hangutazók CD-it adja ki, és nem mellesleg délután végignyomta nálam az Ashtanga-órát. Megköszöntem Bálintéknak a remek hangfürdőt, és nekiindultam a 3 kilométerre lévő apartmanunk felé, méghozzá egy olyan gyalogúton, amerrefelé még nem mentünk kocsival sem, csak délután megnéztük Orsi telefonján. Mivel nem volt nálam az én telefonom, így teljesen offline üzemmódban, a helyi kocsmában és autósoktól kérdezősködve sikerült végre hazajutnom.