Óm Vakratunda Mahákája
Szúrja-kóti Szama-prabhá
Nirvighnam Kuru Mé Déva
Szarva-kárjésu Szarvadá
Vakratunda – akinek kanyarog az ormánya; mahákája - akinek hatalmas az alakja; szúrja – a Napisten, a Nap bolygó (más nevei: Bhánu, Áditja, Ravi, Vivaszván); kóti – tízmillió; szama – egyenlő; prabhá – a ragyogása; nirvighnam – akadálymentességet; kuru - kérlek, adj; mé – nekem; déva – Óh, Istenség!; szarva – minden; kárjésu – erőfeszítésemben; szarvadá – mindenkor.
"Dicsőséget az Úr Ganésának, akinek kanyargós ormánya és hatalmas teste úgy ragyog, mint a sok millió nap, és aki mindenkit az áldásában részesít. Ó Úr Ganésa, kérlek, távolítsd el az akadályokat most és mindörökké az összes tettem és erőfeszítésem elől!"
Az Úr Ganésa az akadályok eltávolítójaként és a siker uraként ismert. Az Úr Ganésa egyik neve az, hogy Vighnésvara, vagyis az Akadályok Ura. Ha úgy gondolja, bárki elől eltávolíthatja az akadályokat, de az is megtörténhet, hogy védő vagy tanító célzattal akadályokat gördít elénk, melyeken a saját erőnkből és tudásunkból kell felülkerekedni, és így segíti elő a felszabadulásunkat. Kétféle vighna létezik: külső és belső. Amikor megtanuljuk eltávolítani a belső akadályokat, akkor a külső akadályok is varázsütésszerűen szétoszlanak. A "Ganésa" név jelentése: A Gana ura. A Gana az Úr Siva szellemkövetőire utal, akiknek a vezetését az Úr Siva kompenzációképpen Ganésára bízta, miután félreértésből levágta emberfejét.
Az Úr Ganésa fejének levágása az apja, Siva által az egót és a tudaltlansággal szennyezett intellektust képviseli, melynek hatására a lélek nem ismeri fel a forrását, ahonnan származik (istent), és ahová haza kell majd térnie. Ne feledjük, hogy Ganésa Siva fia, ezért előkészíti a lelket az egó elveszítésére, melyet Siva fog véghezvinni. Ez a felszabadulás elérésének feltétele. Az Úr Ganésa levágott fejét egy elefánt fejével helyettesítette az Úr Siva. Az elefánt nem felejt, így a feje a tudás által megtisztult intelligenciát és a tiszta egót képviseli, mely már nem akadályozza a felszabadulást.
Ganésának négy keze van, agy hasa és elefántfeje. Az egyik agyarát letörte, és azt használta íróeszköznek, amikor Srí Vjászadéva a Mahábháratát diktálta neki. Négy kezében a következő eszközöket tartja: szekercét (mellyel elvágja a gyakorlók ragaszkodásait és az akadályokat); kötelet (amivel visszaviszi a lelkeket az Igazsághoz); elefánthajt botot (mely a dharma követését képviseli); és csicseriborsólisztból készült laddut (édességet), mely az odaadás jutalmaként elnyerhető áldást és a legédesebbet, a felszabadulást képviseli.
A szekerce természetesen nem az erőszakra vagy a gyilkolászásra utal, mert Ganésa nagyon békés. Úgy meditálhatunk rajta, mint egy fénykardon (vagy fényszekercén), melynek éle ragyogó fényt sugároz, és eloszlatja a sötétséget, a tudatlanságot, az abból fakadó ragaszkodásokat és az akadályokat).
Ez az erőteljes mantra Vighnésvara akadálymantesítő erejével megtisztítja az utunkat az akadályoktól, bármibe is akarunk fogni. Ha sokszor ismételjük ezt a mantrát, akkor több nyugalmat, tisztaságot és szinkronicitást tapasztalunk. Abban is segíthet ez a mantra, hogy hamarabb észrevegyük, ha az elménk elkalandozik és negatív gondolatokba merül. A mantrák rendszeres és őszinte éneklésével az elménk természetesen időzik a jelen pillanatban és ezáltal sokkal boldogabbak lehetünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése