A
jóga lényege az ellentétes polaritások kiegyensúlyozása: minden
test, minden gyakorlás és minden ászana magában foglalja a
felhalmozást (prána) és a leépítést (apána), az
összehúzódást (vjána) és a kiterjedést (udána),
a testet és az elmét is. Az ellentétek kiegyensúlyozását a
tudatosság növelésével érhetjük el minden egyes pózban,
gyakorlat közben. Például az előrehajlításokban a tudatosság
általában a végtagokra irányul (a karokra és vállakra a lábak
fogása miatt; illetve a lábakra és a combhajlítókra). Holott a
törzs elülső és hátulsó oldalára kellene koncentrálni, a
derekunkat nyújtani, a belső szerveket pedig összepréselni
kellene. A hátrahajlításoknak gyakrabban érezzük azt, hogy
megrövidül a derekunk, ahelyett, hogy a test elülső oldalának
kiterjedését éreznénk. Összességében a gyakorlás során arra
kell figyelni, hogy harmonizáljuk az erőket és az elemeket, ne
pedig túlfokozzuk.
Az
egyes vájuk dominanciája mindenki esetében egyénileg
változik. Ez a különböző ájurvédikus testalkat-típusok, azaz
dósák formájában nyilvánul meg. A három dósa a
kapha, pitta és a váta. A kapha a víz
és föld kombinációjaként jön létre, a pitta a tűz és
a víz kombinációjaként, míg a váta a levegő és éter
kombinációjaként. A váta testalkatúak mobilisabbak, és
vékony testfelépítésűek, ihajlamosak az idegrendszeri
túlérzékenységre. A pitta típusúak célorientáltak,
izmosabb, stabilabb testfelépítésűek és rámenősebbek. A kapha
nyugodtabb, nagyobb, súlyosabb testalkatú és lassúbb természetű.
Mindenki rendelkezik mindhárom dósa valamilyen arányú
kombinációjával, melyek közül általában egy vagy kettő
dominál. Az egyéni testalkat függvényében egy bizonyos típusú
(például jang vagy jin) gyakorlás erősítheti vagy
kiegyensúlyozhatja a dósák működését. Például az
aktív mozgás támogathatja a vátát, de ki is billentheti,
ha túlzott a mozgás mértéke. Az aktivitás, koncentráció és
versenyszellem támogathatja, vagy ki is billentheti a pittát;
valamint a tétlenség és elcsendesedés támogathatja vagy
éppenséggel kibillentheti a kaphát. Érdemes hozzáigazítani
a gyakorlásunkat ezekhez a tényezőkhöz.
Például,
a váta alkatúak vonzódnak a vinyásza jógához, a
kapha alkatúak viszont inkább kerülik a fizikai aktivitást.
A váta vonzódása a mozgáshoz természetes és egészséges,
csak az nem megfelelő, ha túlfokozzuk a vátát, például
annak érdekében, hogy a másik két dósát csökkentsük.
Mindenkiben mindig jelen van mindhárom dósa, és a problémát
általában az okozza, ha ezekből egyet túlhangsúlyozunk. Például
a lassúbb mozgás jót tesz a váta alkatnak. A rövidebb
gyakorlás kedvezőbb lehet egy kapha alkatúnak, míg a belső
fókusz és a dristi fenntartása segíti a pitta
egyensúlyba hozatalát.
A
helyzetet még az is bonyolítja, hogy a dósák egyensúlya
folyamatosan változik, méghozzá számos tényező hatására:
időjárás, éghajlat, évszakok, napszakok, holdciklus, egészségi
állapot, életmód, stressz, pihenés, étrend, pszichológiai
tényezők. Érdemes egy ájurvédikus orvos vagy szakértő
segítségével megállapítani a születéskori, számunkra
megfelelő ideális dósa-testalkatot, majd időnként
ellenőriztetni, hogy milyen irányba tértünk el tőle.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése