"Trátaka technika
Helyezzük
el az általunk kiválasztott képet, szimbólumot vagy könyvet
magunk előtt. Ha lehetséges, helyezzük szemmagasságba, hogy ne
kelljen hosszú ideig megfeszítve tartani a nyakunkat. Most
rögzítsük a tekintetünket a kép vagy szimbólum egy bizonyos
pontjára. A pont ne legyen nagyobb néhány milliméternél, hogy a
szemeinknek ne kelljen ide-oda vándorolniuk, hanem egy helyben
pihenhessenek. A kép legyen kb 60 cm-re tőlünk.
Most
nyissuk ki a szemeinket és nézzünk a képre anélkül, hogy
engednénk föl-le vagy jobbra-balra mozogni őket. Egy idő múlva
pislognunk kell. Próbáljuk elkerülni ezt, amennyire lehetséges,
de ne menjünk el olyan szélsőségekbe, amikor már erőlködni
kell vagy megfáljdul a szemünk. Amint a tudatalatti elménk
felismeri, hogy többé nem irényítja a szemmozgásunkat, bizonyos
nagyon szokatlan mentális tartalmak jöhetnek a felszínre.
Egy
idő múlva a szemek kiszáradásának elkerülése érdekében
elkezdünk könnyezni. Amikor a szemeink annyira megteltek
könnyekkel, hogy nem látunk többé, hunyjuk le a szemeinket. Ekkor
nagyon tisztán magunk előtt fogjuk látni a képet, amit néztünk.
Most gyakoroljuk a belső trátakát
a képen, ismét amennyire lehetséges, minél kevesebb
szemmozgással. Ha a mentális kép zavarttá válik vagy eltűnik,
újra nyissuk ki a szemeinket és koncentráljunk az előttünk lévő
képre. Ezt a folyamatot többször is megismételhetjük, de ne
vigyük túlzásba az elején. Ha a szemeink megfájdulnak azzal a
testünk jelzi, hogy túl sokat gyakoroltunk.
Ezzel
a módszerrel mély kapcsolatot és közelséget fejleszthetünk ki a
kiválasztott isteni formával. A legkevesebb, amit rövid idő alatt
elérhetünk, az a képesség, hogy tisztán tudjuk vizualizálni az
ísta-dévatát,
amire pedig szükségünk lesz a következő gyakorlatban."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése