Csandra krama - a Hold-sorozat

Az Ashtanga-könyvem ötödik sorozatot ismertető része után úgy gondoltam, hogy beiktatok egy kis szünetet, és olyan anyagot teszek közzé, mely egyrészt nem létezik írott formában angol nyelven sem, másrészt a fontossági sorrendben sokkal előrébb van, mint az Ashtanga hatodik sorozata. Matthew Sweeney csandra krama sorozatát dvd formátumban lehet megvásárolni, illetve könyv és poszter alakban is kiadta a sorozat pózait, de írásos ismertető még nem született róla. Mivel ez a sorozat remek és fontos kiegészítés lehet a legtöbb Ashtanga. és más jóga-gyakorló számára is, a következő hétvégéken ennek a sorozatnak a leírását fogom közreadni.

Csandra Krama – a Hold-sorozat

Mi a csandra krama?

Az ászana-gyakorlásban, mint minden másban is, megfigyelhető a jin és a jang, vagyis a Hold és a Nap energiájának hatása és az egyik vagy másik dominanciája. Összességében természetesen a két energia kiegyensúlyozása a cél, de ez nem biztos, hogy megvalósítható egy-egy gyakorlási egységen belül, sőt, a jang-hangsúlyos gyakorlás és a jin-hangsúlyos gyakorlás majdhogynem kizárja egymást, kioltja egymás hatását. Tehát jobban tesszük, ha külön napra tesszük az egyiket és a másikat. Az Ashtanga vinyásza jóga, Hot jóga, Power jóga, Vinyásza Krama és számos dinamikus, erőt igénylő, atletikus ászana-gyakorlási stílus a jang, azaz a Napenergia dominanciáját okozza, ezt azonban bizonyos napokon ki kell egyensúlyozni egy-egy jin típusú, Hold-jellegű gyakorlással. Először is tekintsük át, hogy mik a jang, illetve jin típusú ászana-gyakorlás jellemzői, illetve hogy mi teszi Nap-vagy Hold-dominánssá a gyakorlásunkat.

Jang hatású gyakorlás                      Jin hatású gyakorlás

Dinamikus, mozgó elemek                  Satikus elemek, kevés mozgás

Rövid ászana-kitartások (5 légzés)      Hosszú ászana-kitartások (10+ légzés)

Erőt igénylő pózok                             Ellazulást igénylő pózok

Előrehajlások, álló és fordított pózok Talajpózok, hátrahajlítás, csípőnyitás

Gyors légzés                                      Lassú légzés

Magas pulzus                                     Alacsony pulzus

Izzadás                                             A test kihűlése

Meleg hőmérséklet (belső/külső)       Hűvös hőmérséklet

Amikor az Ashtanga-sorozatokat gyakoroljuk, akkor is törekszünk persze a lassú légzésre, alacsony pulzusra, könnyed mozgásra, belelazulásra stb., de a gyakorlás jellegéből fakadóan nehezebben tudjuk ezt megvalósítani, mint egy eredendően jin-típusú gyakorlással, például a jin-jóga statikus, gravitációs pózaival. A Matthew Sweeney által megalkotott csandra krama sorozat átmenetet képez a kettő között, mivel az Ashtangára jellemző vinyásza-rendszerű gyakorlás, viszonylag rövid ászana-kitartásokkal, de mégis sokkal jin-dominánsabb pózokból áll, mint az Ashtanga-sorozatok, így annak remek kiegészítője lehet.

Az Ashtanga-jóga gyakorlása közben fokozatosan halad a figyelmünk a durva szinttől a finom szintig. Először a testünk fizikai aspektusait fogjuk érzékelni, utána pedig a gyakorlás előrehaladtával megérezzük a testünk finomabb aspektusait is.

Minél lassabban mozgunk, egészen az ülő meditációig, annál kifinomultabb lesz a tudatosságunk. Minél gyorsabban mozgunk, a tudatosságunk annál durvább minőséget ölt. Amikor azonban egy gyorsabb vinyásza-gyakorlást végzünk, akkor erőteljesebben mozgatjuk az energiát és így könnyebben meg tudunk szabadulni a fizikai blokkoktól. Ez pedig könnyedebbé teszi a testet.