Sziddhák
a hinduizmusban
A hinduizmus irodalmában először a Maitréja Upansadban találkozunk a kifejezéssel, amikor a szerző kijelenti, hogy "sziddha vagyok".
Tamil Naduban, Dél-Indiában a sziddha (tamil nyelven sziddhar) az a lény, aki elérte a fizikai és spirituális tökéletesség magas szintjét vagy a megvilágosodást. Ennek a végső kifejeződése az volt, hogy a sziddhák állítólag elérték a fizikai test halhatatlanságát. A tamil hagyományban tehát azt nevezik sziddhának, aki elérte egy bizonyos szádhaná (lelki gyakorlat) célját, vagy azon az úton halad. Annak érdekében, hogy a hosszú meditációkat és a légzés lelassítására vagy megállítására törekvő pránájáma gyakorlatokat kibírják, a sziddhák bizonyos titkos összetevőkből álló raszájanákat (életelixírt) vesznek magukhoz, mely megerősíti a testüket. Így a tamil sziddha tradíció az indiai alkímiai hagyománnyal is összefonódott. A hagyomány szerint a sziddhák különböző misztikus képességekkel rendelkeztek, például levitáltak. A nyolc misztikus képességet (astasziddhit) tamil nyelven attamasziddhigalnak nevezik. A hindu kozmológiában a Sziddhalóka az a felső világ, ahol a tökéletes lények (sziddhák) megszületnek, és már születésüktől fogva rendelkeznek a nyolc sziddhivel. A tizennyolc tamil sziddha a következő:
- Agasthiyar
- Kamalamuni
- Thirumoolar
- Kuthambai
- Korakkar
- Thanvandri
- Konganar
- Sattamuni
- Vanmeegar
- Ramadevar
- Nandeeswarar (Nandidevar)
- Edaikkadar
- Machamuni
- Karuvoorar
- Bogar
- Pambatti Siddhar
- Sundarandandar
- Patanjali
A
kasmíri saivizmusban a sziddha a sziddha guru
(tökéletes mester), aki a saktipát módszere által avatja
be a tanítványokat a jógába. A sziddha az, aki túllépett
az egóján, legyőzte az elméjét a tudatával, és a főként
radzsasz és tamasz minőségekből álló testét
átalakította szattvikussá. Ezt általában kitartó
meditációval érik el.
A
hindu hagyomány szerint mélyen a Himalájában létezik egy
Sziddhásrama nevű hely, ahol nagy jógik, szádhuk és
bölcsek élnek, akik mind sziddhák. Ez hasonlít a tibeti
miszticizmus Sambhalájához. Számos indiai eposzban és Puránában
említik ezt a helyet, például a Rámájanában és a
Mahábháratában is. Válmíki Rámájanájában azt
olvassuk, hogy Visvámitra Sziddhásramában lakott, Visnu földi
hajlékán, amikor az megjelent Vámana inkarnációjában.
Visvámitra elvitte Rámát és Laksmanát Sziddhásramába, hogy
megöljék az áldozati rítusokat zavaró ráksaszákat
(démonokat).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése