Tudatos álmodás - kamu vagy egy új kor hajnala?

Egyik régi jógás ismerősöm hívta fel a figyelmemet erre az oldalra, mely a tudatos álmodással, testelhagyással, asztrális projekcióval foglalkozik. Nos, megnéztem a 3 perces összefoglaló filmet, amely a Fázis névvel elnevezett, elalvás és ébredés közötti tudatállapotot istenítette, és arra buzdította a kedves nézőket, hogy közvetlenül ébredés után nézzenek a tükörbe, de úgy, hogy közben a testük az ágyban marad, tehát csak az asztráltestükben odalebegve a tükör elé. A bemutató videó fölött közvetlenül Eszenyi Zsolt, az OOBE-live módszer megalkotója és főguruja saját videóban beszél arról, hogyan idézhetünk elő orgazmust a tudatos álmodás fázisában. Nos, mielőtt túlzottan szarkasztikusra váltanám a hangnemet, annyit elmondanék a benyomásomról az asztrálguruval kapcsolatban, hogy nem sok karizma szorult szegénykébe, és úgy látszik, ezen még a tudatos álmodás gyakorlása sem segített. Vannak olyan emberek, akiket ha meglátsz egy videón, akkor mágnesként vonzanak, és rögtön kíváncsi leszel rá élőben is. Nos, Zsoltika nekem az unott informatikus mintaképe, aki sok mindent olvasott az elme működésének témájában, és összedobott egy honlapot meg egy tanfolyamot, amit most 48 ezer Ft-ért árul. Nem feltételezem róla, hogy a vezetése alatt hirtelen megtáltosodna az asztráltestem és átszelné az univerzumot, vagy a végeláthatatlan gyönyör hullámaiban kezdene lubickolni. 

Nade. Lépjünk túl a honlapról és alkotójáról kialakult személyes benyomásomról, és beszéljünk egy kicsit arról, hogy mi is az a tudatos álmodás a jóga szemszögéből. A jógikus leírások három tudatállapotot sorolnak fel: mélyalvás, melyben nincsenek mentális változások; álom, melyben főleg a tudatalatti dominál; és ébrenlét, melyben az érzékszervekből folyamatosan beáramló információk feldolgozásával van elfoglalva az elménk. A meditáció voltaképpen egy negyedik tudatállapot, melynek során az elme tudatos irányítására törekszünk, először az egyhegyű, majd a felfüggesztett elmeállapotot elérve. Ezek az állapotok maximálisan tudatosak és irányítottak, nem úgy, mint az előzőleg felsorolt három (mélyalvás, álom, ébrenlét). Zsoltika bemixeli az agyhullámokat is, ami roppant tudományosan hangzik, és való igaz, a meditáló emberek agyhullámai mérhetően eltérnek a hétköznapi elmeállapotban levőkétől. 

Az első kérdés, ami felmerül: mennyire érdemes törekedni a tudatos álmodás kifejlesztésére? A reklámszöveg szerint ilyenkor a virtuális (vagy mondjuk úgy, asztrális) valóság olyan régiójába lépünk be, ami sokkalta valóságosabbnak tűnik számunkra, mint például a fizikai külvilág ébrenléti állapotunkban. Akár a drogok által megváltozott tudatállapotot is képes űberelni. Ilyenkor nekem az Inception című film jut az eszembe, ahol az emberek szinte "drogfüggővé" váltak az irányított álmodás folyamatától, hiszen az asztrálvilágban meg tudták teremteni azt a valóságot, amire a fizikai világban nem volt lehetőségük vagy képességük. Például újraélték már meghalt szerelmükkel töltött idejüket és tovább színezték azt. Tehát egy lehetséges veszélye ennek az egésznek, hogy a valós élet kihívásai elől az irányított álomvilágba menekülünk. 

Azonban. Kétségkívül jó lenne irányításunk alá vonni a tudatalattit, és kihasználni annak potenciálját, mely sok ezerszerese is lehet a tudatos elménk erejének. A jógikus meditációban erre törekszünk, és aki valóban mesteri szintet ért el benne (több évtizedes, mindennapos gyakorlással), az sokkal több mentális erővel rendelkezik, mint egy átlagember. Ezt elvileg használhatná különböző misztikus erők kifejlesztésére (például asztrális projekció, testelhagyás, teleportáció stb.), de akár olyan "hétköznapi" célokra is, mint az egészség helyreállítására az öngyógyító folyamatok tudatos irányításával, az élete céltudatos menedzselésére, vagy, és leginkább az önmegismerésre, önfejlesztésre.

A téma nem új, olvastam én már számos könyvet ezekről a dolgokról különböző szerzőktől, csak az marad ki néha a dologból, hogy az elme irányítása sokkalta nehezebb dolog, mint a test vagy a légzés fölötti uralom megszerzése. Hogy egy példával éljek, esélyes, hogy hamarabb sikerülne akaratlagosan megállítani a saját szívünket, majd újraindítani azt, mint asztrális utazásokat tenni, és az elménk segítségével irányítani a fizikai valóságot. A trükk azonban az, hogy viszonylag könnyen meg tudjuk tanítani az elménket arra, hogy teremtsen egy újabb illúziót, és elhitesse velünk, hogy az valóságos, mint ahogyan az ezoterikus szemfényvesztés 99 százaléka is a humbug, mégis akad elég ember, aki mélyen hisz benne.

Ettől eltekintve látok fantáziát a témában, méghozzá ez a dolog jól összekapcsolható a hangutazással és a tibeti hangtálakkal, gongokkal. A hangrezgések ugyanis szintén képesek megváltoztatni az ember elmeállapotát, és ha egy hangutazás előtt meghatározzuk a célt, akkor valóban érdekes meditációs élményekben lehet részünk. Mindezzel kapcsolatban azért óvatosnak kell lenni, és nem szabad túl komolyan venni. Egy következő blogbejegyzésben fogok majd értekezni egy kicsit az asztrálutazás veszélyeiről. Addig is nézzétek szeretettel Zsoltika videóját az asztrális orgazmusról: