A szvádhisthána csakra analógiái

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"Szvádhisthána csakra (szakrális csakra)

Elhelyezkedése: keresztcsont

Minősége: tamasz

Eleme: víz

Érzéktárgy: íz

Színe: narancs, élénkvörös

Szirmok száma: hat

Mantra: VAM

Jantra: fehér félhold

Modern kifejezéssel a szvádhisthána csakrát gyakran szexcsakrának nevezik, mivel a modern társadalmat nagyon foglalkoztatja ez a téma. Ez a csakra az agyunk emlős-funkcióját foglalja magában. Az emlősök szexuális aktus útján szaporodnak, ezért a szexualitás valóban e csakra funkciójának a része. A szvádhisthána azonban túlmutat ezen. Például az a képesség, hogy gondoskodunk az utódjainkról és nagy áldozatot hozunk értük, szintén az emlős-agy funkciói, nem csak a nemzés puszta aktusa. Ezenkívül, az utódaik felnevelése érdekében az emlősök és az emberek összetett családi és csoport-dinamikákat alakítanak ki. Azt a cselekvést, hogy egy területet a magunkénak követelünk és megvédjük a klánunk vagy családunk segítségével, szintén ez a csakra irányítja. Egy vezető követése, akár politikai, spirituális, vállalati vagy más területen, szintén ennek a csakrának a fennhatósága alá tartozik. A hüllők körében nem látjuk azt, hogy egy vezért követnének, hogy elérjenek egy közös célt. A szvádhisthána megtanítja azt, hogyan jussunk előnyhöz az erőink egyesítése által a fajunk más képviselőivel. Ez a csakra irányítja azt a késztetést, hogy együttműködjünk másokkal az ő és a saját biztonságunk megerősítése érdekében.

A szvádhisthána határozza meg a csoportos magatartást és az emberek képességét, hogy feltöltődjenek a családjuk és a barátaik társaságában. Ha az embereket elkülönítik azoktól, akikkel közeli kapcsolatban vannak, akkor szenvedni fognak – ezt a mechanizmust használják ki a magánzárkában. Amikor barátok összetalálkoznak, akkor gyakran megfigyelhető, hogy mindenki a másiktól eltérő érzelmi töltettel érkezik. A fizikai pózok és arckifejezések változnak, ami arra utal, hogy a csoportok közös érzelmeket hoznak létre és dolgoznak fel. Amikor elérkezik az ideje, hogy elváljanak egymástól, gyakran értékesnek, elfogadottnak, szeretettnek és egy csoport tagjának érzik magukat. Ezt azáltal érték el, hogy feldolgozták és kiegyenlítették az érzelmi tölteteiket. Ez a tevékenység erős köteléket hoz létre az emlősök és az emberek csoportja között, és nagy mértékben irányítja az egyének viselkedését, mivel a csoport vagy klán, amelybe tartozunk, cenzúrázhatja a viselkedésünket vagy ránk kényszeríthet bizonyos dolgokat, azáltal, hogy kirekeszt az érzelmek kiegyenlítésének lehetőségéből. Azáltal, hogy az önbecsülésüket a társaik szeretetétől és elfogadásától teszik függővé, az emlősök és az emberek sikeresen a csoport előnyére tudják fordítani az egyének viselkedését. Ez a szvádhisthána funkciójának jelentős része."