Mysore Ashtanga - vissza a gyökerekhez

2006-7 környékén ismertem meg az Ashtanga vinyásza jógát, nagyjából e blog indulásával egyidőben. Először otthon gyakoroltam David Swenson videói alapján, majd az első atmás jógatáborban kimentünk Indiába, és Rishikesh-ben Kamal Singh vezetése alatt gyakoroltam először igazi Ashtangát. A rákövetkező években Mysore-ban Ajay Kumar, majd Kovalamban Shivan Kutty vezetése alatt gyakoroltam, ez utóbbi kettő helyen már mysore stílusban. Itthon általában egyénileg gyakoroltam az első és a második sorozatot, elvétve a harmadikat is. Manju Jois workshopjain és oktatóképzésén háromszor is voltam, és az ő stílusa nagyon bejött. 

Az utóbbi 2-3 évben azonban kevesebb idő és figyelem jutott a jógára, és közben fizikailag eléggé leterheltem magamat a kettlebell-sporttal, amit azóta is nagyon szeretek. Csupán az okozott fejtörést, hogy miképpen találjam meg az egyensúlyt a kettő között, és hogyan szerezzem vissza az első és második sorozat ászanáit, vagyis azok végrehajtási képességét. Most szeptemberben egyrészt átálltunk a heti három kettlebell edzésre a négy helyett, így maradt két napom, amikor a jógára tudok koncentrálni, és ez máris érezhető javulást eredményezett a hajlékonyságomban. 

Ugyanakkor elkezdődtek a Mysore Ashtanga órák az Atma Budában Abdulwahab Nadia vezetésével, aki nagyon tapasztalt és közvetlen oktató, nekem pont megfelel a stílusa. Sallangoktól mentesen, a lényegre koncentrálva oktat, és betartva a fokozatosság elvét, azért mindenkiből kihozza a maximumot. Most már harmadik hete járok hozzá kedden és csütörtökön az első és második sorozatot gyakorolni, és kezdenek menni olyan dolgok, amik évekkel ezelőtt mentek utoljára. 

Mivel én csak vezetett ashtanga órákat tartok, azt vettem észre, hogy a résztvevők hajlamosak belekényelmesedni abba, hogy minden órán ugyanazt kell csinálni, és ha éppen úgy tartja kedvük, elsumákolják a vinyászákat, és nem jegyzik meg a pózok sorrendjét, hanem a tanárra várnak, hogy mondja, mi következik. Ehhez képest a mysore gyakorláson rá vagy kényszerítve az önállóságra, a saját ütemedben kell dolgoznod, és rájössz, hogy magadért csinálod az egészet, nem csak egy pipát akarsz tenni a naptáradba, hogy voltál jógaórán. Én is hajlamos voltam belelustulni és félgőzzel gyakorolni, amikor reggeli kettlebell edzés után mentem 11-re vezetett ashtangára. Ahhoz képest most úgy érzem, hogy összeszedettebben dolgozom, és nem linkeskedem el a dolgokat. Ahol kell, ott pedig Nadia segít, és belepasszíroz a pózokba. A kedvencei a csavarások és a hátrahajlítások, ott úgy szoktam érezni, hogy mindjárt meghalok. Pedig a termetéből nem néznéd ki, hogy mekkora fizikai erőt képes belevinni az igazításokba. 

Igazán örülök, hogy most már mindenkinek tudunk lehetőséget biztosítani a mysore gyakorlásra az Atma Budában, már akinek megfelel a fél 9-től 11-ig terjedő időszak keddtől péntekig. Emellett szerda reggel 7-től Nadia tanfolyamot is tart kezdőknek, hogy be tudjanak csatlakozni a mysore gyakorlásba, illetve hétvégi minitanfolyamokat és kezdő ashtanga kurzust is fog majd tartani. Mindenkinek ajánlom, aki már gyakorolja az Ashtangát, vagy még csak kacérkodik a gondolattal, hogy próbálja ki az "old school" Ashtangát, melyet Nadia Manju Joistól és Andrea Lutztól tanult.