Viparíta
csakrászana
(fordított kerékpóz)
Dristi:
nászágrai
(orrhegyre)
A
következő póz ismét egy dinamikus hátrahajlító póz, az
akrobatikus ügyességet kívánó viparíta
csakrászana,
vagy népszerű nevén a tiktakk-póz. Vannak, akik a sorozatok végén
a hídnál szokták gyakorolni ezt az ászanát
(vagy inkább vinyászát),
amely jól beleilleszthető a híd-dropback progresszióba. A póz
nevében a csakrászanát
egyesek a hídpozícióra is használják az úrdhva-dhanurászana
helyett. A csakra kereket jelent, és ez nem csak a hídpózra
vonatkozó alaki hasonlat, hanem a póz dinamikus változatának
esszenciáját is visszaadja. A kerék forgó volta főleg ebben a
változatban jelentkezik, hiszen a tenyerünk egy helyben marad a
földön, míg a testünk 180 fokban megy előre-hátra, a talpunk
mozgása pedig mintha a kerék peremét adná ki. A „viparíta”
előtag azt jelenti, hogy fordított, mivel a kiindulási helyzetben
a tenyér van a kerék tengelyén, és kézenálláson keresztül
lendülünk előre-hátra. Mielőtt megismerjük a póz
végrehajtását, érdemes beszélni a csakra jelentőségéről a
hindu mitológiában.
A
csakra a következő jelentésekkel bír a szanszkrit tradícióban:
- az ember finomfizikai testében található energiaközpontok neve. A tantra-írások a hat fő csakrát emelik ki (múládhára, szvádhisthána, manipúra, anáhata, visuddhi és ágjá), valamint a fejtetőn található szahaszrárát.
- A csakra egy korong alakú, éles dobófegyvert is jelent, mely hasonlít a japánok által használt surikenhez.
- Az Úr Visnu a szudarsana csakrát tartja négy keze egyikében. Ennek az isteni fegyvernek és attribútumnak a jelentőségéről részletesebben fogunk értekezni.
- A dharma-csakra, azaz a Tan kereke a buddhizmus ideológiájának összefoglaló neve.
- A kálacsakra, vagyis az idő kereke az idő látszólagosan egyirányú (jövőből a jelenen keresztül a múlt felé) mozgását szimbolizálja, mely a valóságban ciklikus, hiszen az anyagi megnyilvánulások , melyek egyszer létrejöttek, meg is fognak semmisülni, majd a megnyilvánulatlan állapotot újabb megnyilvánulási ciklus váltja fel.
A
szudarsana
csakra
A
szudarsana
csakra
az Úr Visnu forgó, korong-szerű fegyvere, melyből lángnyelvek
törnek elő. A csakra 108 részre oszlik, és a neve azt jelenti:
„amelynek a látványa kedvező”. Az Úr Visnu általában jobb
hátulsó (vagy felső) kezében szoktat tartani, míg a másik három
kezében kagylókürtöt (sankha),
buzogányt (gada)
és lótuszt (padma)
tart. A Rig-Védában
a csakrát
az idő kerekével azonosnak tekintik, míg a későbbi mitológiában
a szudarsana
csakrának
saját személyisége van, mely az Úr Visnu ellenségeinek, a
démonok megsemmisítésekor nyilvánul meg.
A
csakra-purusa
kétféle személyes formában jelenik meg a hindu mitológiában:
kétkarú formájában az Úr Visnu hűséges szolgája, míg sokkarú
formájában az univerzum elpusztítója, és szimbolikájában
egyaránt tartalmazza a lángokat és az idő pusztító hatását
is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése