A
csakra
a
Rig-Védában
az Úr Visnu szimbólumaként van említve, mint Visnu fegyvere és
az idő kereke. A Mahábháratában
olvashatjuk a történetet, hogy Krisna a szudarsana
csakra
segítségével fejezi le Sisupálát Judhisthira Mahárádzsa
rádzsaszúja
szertartása közben. Válmíki Rámájanája
szerint az Úr Visnu megölt egy Hajagríva nevű dánavát,
a Csakravana nevű helyen, melyet Visvakarmá (a félistenek
építésze) épített. Utána elvette tőle a szudarsana
csakrát,
és a saját szimbólumává tette.
A
puránák szerint a szudarsana
csakrát
Visvakarmá készítette. Visvakarmá Szúrjához, a Napistehez adta
hozzá a lányát, Szandzsanát. A Nap heve és fénye miatt
Szandzsana nem tudott a Nap közelébe menni. Amikor panaszkodott
erről apjának, Visvakarmá fakóbbá tette a Napot, hogy a lánya
átölelhesse. Visvakarmá összegyűjtötte a Nap fényének
„maradékát”, és három isteni tárgyat készített belőle: a
puspaka vimána
nevű égi járművet; Siva trisúláját,
azaz háromágú szigonyát, és Visnu szudarsana
csakráját.
A csakra tízmillió küllővel rendelkezik, és ezek két sorban,
egymással ellentétes irányban mozognak, ezért tűnik szögletesnek
a csakra széle.
Amikor
Szatí, Siva felesége a tűzbe vetette magát az apja, Daksa
áldozati ceremóniáján, akkor Siva vigasztalanul hordozta körbe
felesége holttestét. Utána a testet 51 darabra vágták a
szudarsana
csakra
segítségével, és a darabok India különböző pontjaira
hullottak, melyeket sakti-pítháknak
(Durgá istennő szent ereje tárolóhelyének) tartanak.
A
Mahábháratában
Dzsajadratha volt a felelős Ardzsuna fiának haláláért. Ardzsuna
megfogadta, hogy a következő napon napnyugta előtt megöli
Dzsajadrathát. Dróna azonban három rétegnyi katonasággal vette
körül Dzsajadrathát, hogy megvédje Ardzsuna támadása ellen.
Krisna ekkor mesterséges napnyugtát hozott létre a szudarsana
csakra
segítségével. Amikor Dzsajadratha azt hitte, hogy már lement a
nap, kijött az őt védelmező katonák gyűrűjéből, hogy
Ardzsuna kudarcát ünnepelje. Ebben a pillanatban Krisna visszavonta
a csakráját
és a Nap ismét láthatóvá vált. Ekkor arra utasította
Ardzsunát, hogy ölje meg Dzsajadrathát, Ardzsuna pedig a
parancsnak engedelmeskedve levágta Dzsajadratha fejét.
A
Puránák
szerint az Úr Visnu a szudarsana
csakra
áldását adta Ambarísa Mahárádzsának, melynek következtében a
királyságát jólét, béke és biztonság övezte. Az égen repülő
Ráhu démon fejét is a szudarsana
csakrával
vágta le az Úr Visnu, illetve a tejóceán kiköpülésekor a
Mandara hegyet is félbevágta vele. Ráhu az asztrológiában az
árnyék-égitestek közé tartozik, és a Nap- illetve
Holdfogyatkozást, valamint a holdfázisok váltakozását idézi
elő.
A
szudarsana
csakra
istenségét, a csakra-purusát
főleg Dél-Indiában imádják önálló istenségként, és négy,
hat, nyolc, tizenhat vagy harminckét karral ábrázolják. A tantrák
szerint szudarsana
imádata erővel ruházza fel a királyt, hogy a lehető legrövidebb
időn belül le tudja győzni az ellenségeit. Szudarsana
haja lángnyelvekből áll, melyek az ellenséget elpusztító erejét
képviselik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése