Szimhászana
(oroszlánpóz)
Dristi:
Úrdhva
(felfelé)
A
szimhászanát többféle lábtartással, illetve
ülőhelyzetből is lehet végezni, de az Ashtanga sorozatban
lótuszpózból, illetve gupta-padmászanából fogjuk
végrehajtani. Ennek a pozíciónak az a sajátossága, hogy
egyidejűleg kifordítjuk a combcsontokat a lótuszpózban, és
nyitjuk is a csípőhorpaszt a hátrahajlításban.
Vinyásza
számolás
Szapta:
belégzésre ugorjunk előre dandászana
pozícióba.
Astau:
Kilégzésre helyezzük lótuszpózba a lábainkat.
Nava:
Belégzésre emeljük ki magunkat lólászanába,
majd kilégzésre vigyük hátra a lótuszban lévő, lábainkat a
két kezünk között, és feküdjünk hasra (gupta-padmászana).
Dasa:
Belégzésre helyezzük a tenyereinket a vállaink alá, és
egyenesítsük ki a karjainkat, a törzset és a medencét a levegőbe
emelve, és kihomorítva. A térdek maradjanak lótuszpozícióban a
talajon. Végezzünk mély belégzéseket az orrunkon keresztül,
majd kilégzés közben nyissuk ki a szánkat, nyújtsuk ki a
nyelvünket, és mély morgással kísérjük a kilégzést.
Feszítsük meg az összes izmot az arcunk, a nyakunk és a torkunk
területén. Belégzéskor lazítsuk el az izmokat, és csukjuk be a
szánkat. Ismételjük meg mindezt ötször.
Aktív
elengedés technikája
Ami
a póz statikus részét jelenti, a lótuszülés és a hátrahajlítás
egyidejű végrehajtása azt igényli, hogy a csípőhorpasz
területén minél jobban lazítsuk el az izmokat, miközben
fenntartjuk az aktivitást a gerincfeszítő izmokban és a
farizmokban. A karokat, vállakat és a lapockákat ugyanúgy húzzuk
hátra, mint a felfelé néző kutyapózban, vagy a
rádzsakapótászanában.
A légzés és a nyelvnyújtogatás legyen ritmikus: Belégzésnél
lazítsunk, míg kilégzésnél feszítsünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése