A szimhászana gyakorlása

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

Rávezető változatok

A szimhászana végrehajtásához szükségünk lesz a lótuszpóz megfelelő végrehajtásának képességére, de mivel ez a póz szinte minden sorozatban szerepel, ekkorra már nem kellene, hogy gondot jelentsen. A következő pózokat gyakorolhatjuk statikus változatban, hogy kialakuljon a csípőhorpasz hátrahajlításának képessége, miközben a lábak lótuszban vannak:

Gúpta-padmászana

Helyezzük a lábainkat lótusz pozícióba, majd feküdjünk hasra. Igyekezzünk a csípőhorpaszokat belenyomni a földbe. A kezeinket helyezhetjük imatartásba a hátunk mögött, vagy egyszerűen kinyújthatjuk előre is a két fülünk mellett.

Gúpta-padmászana hátrahajlítással

Az előbbi pózt felvéve, csússzunk közelebb a falhoz úgy hogy a fejünket felemelve a mellkasunk a fal felé nézzen. Helyezzük a két karunkat, az állunkat és a mellkasunkat a falra, mint ahogyan a vállnyitó gyakorlatban szoktuk. Itt persze nem a váll nyitása az elsődleges cél, hanem a hátrahajlítás fejlesztése. Ezért a fejünket nem horgasztjuk le a két kar között, hanem a falhoz nyomjuk. A póz másik, nehezebb változatában a térdeinket és a combjainkat tesszük fel a falra, míg a mellkas a talajon marad és a tenyereinken támaszkodunk. Ezt egészen odáig fejleszthetjük, amíg a szeméremcsontunk a falhoz ér. Ezek után sokkal könnyebben fogjuk tudni végrehajtani a szimhászanát.

Alternatív láb-pozíciók

A lótuszban végzett szimhászana a legnehezebb változat, azonban a póz dinamikus részének, a nyelvnyújtogatásnak és az arc és a torok megfeszítésének gyakorlását más láb-pozíciókkal is elvégezhetjük.

Vírászana

Üljünk vírászanába (behajlított térdek, combok összezárva, sípcsont a talajon, ülőcsontok a két sarok között a talajon. Vagy felvehetjük a vadzsrászanát is, ebben az esetben a lábfejek enyhén egymás fölé nyúlnak, és a talpainkra ülünk zárt térdekkel. Mindkét esetben kiinduló pózként nyugtassuk a tenyereinket a térdeinken, lélegezzünk be, majd kilégzéskor feszítsük át a karokat, feszítsük vissza a kézfejeket és az arcunkat és a torok környékét megfeszítve öltsük ki a nyelvünket és morogjunk.

Gaumukhászana

A másik lehetőség, hogy a lábainkat gaumukhászanába helyezzük. Mindkét térdet behajlítjuk, a térdeket egymás fölé hozzuk, a lábfejeket pedig az átellenes ülőcsontokhoz, vagy minél közelebb. A tenyereket nyugtathatjuk a combjainkon, vagy a talajon is támaszkodhatunk velük. A megfeszítés és ellazítás ugyanúgy történik.

A gyakorlat hatásai

Oldja a feszültséget az arcunkban és a mellkasban

Javítja az arc vérellátását

Megőrzi a szemek egészségét az ideges stimulálása által

Feszesíti a bőrt

Segít megelőzni a torokgyulladást, asztmát és más légúti megbetegedéseket

Megszünteti a kellemetlen szájszagot

Erősíti az immunrendszert, ellenállóvá tesz a betegségekkel szemben.

Az ászana segít a három bandha aktivációjában

Megszünteti a dadogást, fogcsikorgatást, állzárat és hátfájást

Csökkenti a rácokat és fiatalon tartja a bőrt

Megszünteti a szem égető érzését

Javítja a hangot és a hangképzést.

Ellenjavallatok: A térd és a derék sérülései, zöldhályog