Mit jelent mindez? Elsődlegesen azt kell megértenünk, hogy mi is az a szenvedés. A testünk és az elménk folyamatos változásokon megy keresztül, mint ahogy a karmánk is. Ezek a változások lehetnek kellemesek vagy kellemetlenek is, de azt, hogy melyik élményt hová soroljuk, az elménk dönti el szubjektív módon, a feltételekhez kötöttsége és a múltbeli szamszkárák alapján. Az is megeshet, hogy ugyanazt az eseményt vagy érzékszervi benyomást az egyik pillanatban kellemesnek éljük meg, míg egy másik alkalommal szenvedésnek. Mindebből az következik, hogy a szenvedés elsődlegesen egy szubjektív élmény vagy változás, ami az elménkben létrejön.
Természetesen a változásokat valamennyire objektív módon is megpróbálhatjuk osztáloyzni, vagyis a veszteségeket például szenvedést okozó, míg a nyereségeket örömöt okozó változásként értékelhetjük. Hasonlóképpen, a betegséget tekinthetjük szenvedést okozó körülménynek, míg az egészséges állapotot örömforrásnak. Itt is igaz azonban az, hogy egy kellemetlen eseményt is megtanulhatunk pozitív életszemlélettel feldolgozni, és megpróbálhatunk tanulni belőle, bölcsebbé válni a kudarcok vagy a fájdalmas események tudatosítása által. Ez nem könnyű feladat, de ha nem dolgozunk rajta, akkor marad a magatehetetlen szenvedés.
Az is egy lényeges kérdés, hogy egyesek ragaszkodnak a szenvedéshez, és ha éppen nincs olyan körülmény az életükben, ami szenvedést indukál, akkor létrehoznak egyet, akár valamilyen érzelmi konfliktus, akár panaszkodós, negatív életszemléletük alkalmazása által, akár konkrétan fájdalmat okoznak saját maguknak. Itt érdemes megjegyezni, hogy a szenvedés forrása a szenvedés, tehát ha magunknak okozunk fájdalmat, az még több szenvedést fog okozni a jövőben. ha pedig másoknak okozunk fájdalmat, a karma törvénye alapján azt is vissza fogjuk kapni a jövőben. Vannak ugyanis olyanok, akik az önmarcangolás helyett másokon töltik ki a frusztrációjukat, akár konkrét fizikai tettekkel, akár vádaskodással, vagy másokat okolnak jelenlegi szenvedésük miatt.
Fontos tehát, hogy megszüntessük a szenvedés iránti ragaszkodásunkat, és közben a tudás művelésével, a tudatosodással vigyük az életünket olyan irányba, hogy a jövőbeni szenvedést csökkenteni tudjuk. A káros szenvedélyek, a függőségek, az érzékszervi élvezetekkel való túlzott visszaélés mind a jövőbeni szenvedés forrásai lehetnek. Ezért a jógí tiszta és józan életet él, igyekszik senkinek sem ártani, és kontrollálja az érzékszerveit, az elméjét, lemondást végez a rendszeres jóga-gyakorlás formájában. Önfegyelem nélkül nincs kiút a szenvedés rengetegéből. És bár néha az önként vállalt szabályok betartása is szenvedésnek tűnhet, ha megfelelő tudás birtokában tesszük ezt, az elvezet a jövőben a felszabaduláshoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése