Colin T. Campbell Kína-tanulmányának olvasása óta meggyőződésemmé vált, hogy az állati fehérje-fogyasztás káros hatással van az egészségünkre, és a legtöbb krónikus megbetegedés és vezető halálok kialakulását elősegíti. Ez vonatkozik a húsfélékre, halra, tejtermékekre és a tojásra is. Persze nem mindenki hal meg azonnal attól, hogy eszik egy tojást, és nem mindenki ugyanazokba a betegségekbe hal bele. Azonban, ha túl tudunk lépni a tojással kapcsolatos hiedelemrendszereinken és át tudunk látni a tojás- valamint baromfiipar által szponzorált "bíztató" kutatási eredményeken és propaganda-cikkeken, akkor marad a rideg valóság: tojásevés nélkül valószínűleg hosszabb ideig élnénk és jobb egészségi állapotnak örvendenénk.
Nem meggyőzni akarok senkit sem, mert van, akit nem is lehet, és tucatjával fogja posztolni a blogbejegyzésem alá a tojásevés kedvező (vagy legalábbis nem káros) hat
ásairól szóló tudományos cikkeket. Egyesek azzal nyugtatják magukat, hogy a csírátlan tojás megevésével nem vétenek az ahimszá, vagyis az erőszakmentesség elve ellen, hiszen a csírátlan tojás olyan, mint a meg nem termékenyített petesejt, mely a menstruációval együtt kiürül. Nos, nem tudom, kinek lenne gusztusa emberi petesejtekből csinálni rántottát, de a tyúktojás kulturálisan sokkal konvencionálisabb étek, ha lehet azt mondani.
Szóval térjünk vissza a tudományra és arra, hogy mit mond a tojásevés élettani hatásairól vagy kockázatairól. A NutritionFacts.org videóiból bőven tallózhatunk, ha az egyes ételekkel (jelen esetben a tojással) kapcsolatos, pártatlan, nem profit-orientált és tudományos kutatásokon alapuló tényekre vagyunk kíváncsiak. Mindegyik videó alatt idézve vannak a tudományos kutatások, melyekre a videóban elhangzó állítások alapozva vannak. A weboldalt Dr. Michael Greger, táplálkozástudományra specialzálódott orvos, a "How Not to Die" című bestseller könyv szerzője működteti.
Nos, a tojással kapcsolatos egyik alapkérdés a koleszterin-tartalma, ami magas. A tojás- és paleo-pártiak, esetleg a ketogén diéta hívei már sorjáznák is a kutatásokat, melyek szerint a tojással bevitt koleszterin nem emeli a szív- és érrendszeri begetségek kockázatát. Az ilyen kutatások egyetlen hibája szerintem az, hogy a kontroll-csoport nem évek óta szigorúan állatmentes (és ezáltal koleszterin-mentes) diétán élő emberekből áll, hanem ugyanúgy húsevőkből. Azon belül pedig szinte mindegy, hogy tojással vagy hússal visszük be a koleszterint. Magyarul mondva, a koleszterin-megvonás drámaian csökkenti a szív-és érrendszeri betegségek gyakoriságát a vegyes étrenden élőkhöz képest. És mivel a koleszterin nem egy esszenciális zsírsav, bátran ki lehet iktatni.
Lássuk, mi van még? Az ipari barmfitartás és tojás-termesztés (pontosabban tenyésztés) következtében drámaian megemelkedett az alábbi veszélyes összetevők aránya a tojásban: karcinogén retrovírusok, heterociklikus aminok, arzén, PCB, ftalátok, PBDE, dioxin). A fent hivatkozott cikkben mindegyik összetevő mögött lesz egy videó-link, a videók alatt pedig a hivatkozott tudományos kutatások. A madár-szarkóma és leukózis vírust például egy kutatás a vizsgált, kereskedelmi forgalomban található tojások 14%-ában mutatta ki. A heterociklikus aminok olyan karcinogén (magyarul rákkeltő) anyagok, melyek nem csak a főtt húsban és a dohányfüstben, de a tojásban is előfordulnak. Az összes fentebb felsorolt mérgező vegyszer veszélyeinek részletezésébe nem megyek bele, kellemes klikkelgetést a NutritionFacts oldalon!
A következő veszélyforrás a szalmonella, mely a nagyipari baromfitartással együtt jelent meg a tojásban, nagyanyáink korában még nyoma sem volt. A tanyasi tojás egy jó opció lehet, de az sem 100%-ban vétlen. A szalmonella az a baktérium, mely a legtöbb ételmérgezést és ezzel kapcsolatos halált okozza, és ha idejében ki is kezelik, évekre vagy egész életünkre IBS-t (irritábilis bélszindrómát) okozhat.
Michael Geger állítása szerint már akár napi egy tojás rendszeres elfogyasztása is jelentősen csökkentheti az élethosszunkat, növeli a rákkeltő IGF-1 növekedési faktor szintjét, növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a vesekő, stroke, 2-es típusú diabétesz, terhességi cukorbetegség, valamint a hasnyálmirigy-, mell- és prosztatarák kockázatát. Geger továbbá megjegyzi, hogy a tojás kizárásával a diétánkból és a növényi ételek fogyasztásával a következő problémákat is elkerülhetjük vagy csökkenthetjük: depresszió, hályogok, idegrendszeri megbetegedések, ételmérgezés, asztma, rheumatoid arthritis. Miért? Mindez valószínűleg a tojásban jelen lévő arachidonsavnak, koleszterinnek, kénsavnak, kolinak, metioninnak és nemi hormonoknak köszönhető, valamint az antioxidáns hatású fitonutriensek hiányának.
Természetesen nem kell mindezt elhinni, de ha valakit érdekel, hogy milyen hatással van az egészségére az, amit a tányérjára rak nap mint nap, annak érdemes egy kis időt eltöltenie a NutritionFacts videóinak tanulmányozásával és a hivatkozott kutatások átböngészésével. Az élelmiszeripart ugyanúgy a profit vezérli, mint a gyógyszeripart, ezért nem árt, ha igyekszünk pártatlan forrásból is tájékozódni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése