Ezért is mondják azt a klíma-szakértők, hogy a szarvasmarha-tartás az egyik legerősebb üvegház-hatást kiváltó tényező a világon, mivel a kérődző állatok belében nagy mennyiségben keletkezik metángáz, és ezt pufogtatják kifelé az atmoszférába. Az ember bélrendszere természetesen nem igényel annyi növényt, mint a szarvasmarháé, és nem is termel annyi gázt, de attól még ez a tény megmarad, és erre fel kell készülni. legfejebb csökkenteni tudjuk a gázok mennyiségét az alább következő módszerekkel.
A puffadás azonban egy másik dolog. A legtöbbször a hüvelyesek, a káposztafélék és egyéb k-val kezdődő zöldségek, valamint egyes gyümölcsök fogyasztására reagál a szervezetünk puffadással, gázképződéssel. Nekem személy szerint csak addig volt puffadásom, amíg tejterméket is ettem a növények mellé. Most, hogy évek óta vegán vagyok, nem szokott felpuffadni a hasfalam, talán csak a nyers káposzta-hummusz kombinációtól, tehát az sem mindegy, hogy mit mivel eszünk. Vagyis azt tapasztaltam, hogy ha átállunk 100%-ban növényi étrendre, akkor a szervezetünk jobban adaptálódik a növények emésztéséhez, mintha vegyes üzemmódban tartjuk. De persze mindenkinek más az emésztése, azért nem biztos, hogy mások is ezt fogják tapasztalni. Sőt, az adaptáció éveket vehet igénybe.
A másik tényező a nyers/főtt ételek aránya az étrendünkben. Valamennyi nyers étel hasznos lehet, de a 100% nyersevészet a legtöbb ember számára nem válik be. És nem csak az átszokási időszakban, de hosszú távon is problémákat okozhat. Az áztatással, főzéssel, fűszerezéssel megkönnyítjük az emésztőrendszerünk dolgát. Egyes tudósok szerint azért nagyobb az agyunk, mint az emberszabású majmoknak vagy a szarvasmarhának, mert több energiát tudunk nyerni a főtt ételből a gondolkodásra, mintha egész nap csak füvet és leveleket kellene rágnunk. Nos, mit tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük a puffadást, ha szeretnénk fenntartani a vegán étrendünket?
Először is érdemes kivizsgáltatni az emésztőrendszerünk állapotát valamilyen holisztikus irányultságú orvossal, mert több olyan tényező is lehet, ami hozzájárul a puffadáshoz: például a gyomorsav hiánya, az inzulin-rezisztencia, az epekiválasztás elégtelensége, bélhurut, bélfekély, bélgyulladás (IBS), illetve az egyik leggyakoribb dolog: a megfelelő bélflóra hiánya. Ahogy fentebb írtam, az állati fehérjék és a feldolgozott élelmiszerek a kedvező bélbaktérkiumok ellenségei és a káros mikroorganizmusok, szabadgyökök barátai. Tehát nagyon kevés az olyan ember, akinek ép és egészséges a bélflórája. A széklet állaga és gyakorisága már önmagában erre utaló tényező lehet. Bár a magas rost-bevitel miatt a vegán étrend mellett több és gyakoribb a széklet, a hasmenés vagy nagyon gyakori széklet-ürítés már nem jó jel. Ugyanúgy a puffadást kísérő székrekedés sem az igazi.
Ha sikerült kiszűrni a lehetséges emésztőszervi betegségeket, akkor érdemes ráállni a méregtelenítésre. A méregtelenítés alatt elsősorban az emésztőrendszer nyálkahártyáin megtapadt félig megemésztett ételmaradványokat, nyálka-plakkokat, az oxidatív stresszből fakadó káros szabadgyököket értem, melyeket természetes módszerekkel is ki lehet vezetni. Tudom, hogy Zacher Gábor tiltakozna a "méregtelenítés" eme definíciója ellen, de szerintem nem csak az a méreg, ami azonnal megöl és megmérgez, hanem az is, ami évek hosszú sora alatt szép lassan teszi tönkre az egészségünket. A méregtelenítés után törekedjünk a bélflóra helyreállítrására, illetve a számunkra legjobban működő ételfajták és kombinációk kikísérletezésére, ami esetleg évekig is eltarthat. Itt nem csak az lesz a szempont, hogy a szervezetünk hogyan emészti meg ezt vagy azt az ételt, hanem az is, hogy mindent be tudjunk vinni a szervezetbe, amire szüksége van. A következő bejegyzésben konkrét tippeket fogok felsorolni a puffadás kiküszöbölésére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése