Az ötödik sorozat ászana-kategóriái

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

Az ötödik sorozat ászanái kategóriákra bontva

Az előző sorozatokban is megvizsgáltuk az ászanák négy kategóriáját, vagyis az élettelen objektumokat képviselő pózokat (tamasz), az állatokat képviselő pózokat (radzsasz), emberi lényeket képviselő pózok (tamasz, radzsasz és szattva) és az isteni lényeket képviselő pózokat (szattva). A következőkben áttekintjük, hogy az ötödik sorozat pózai közül melyek képviselik az egyes kategóriákat.

Élettelen objektumokat képviselő pózok: kandapídászana (szívgödör-póz); kraukacsászana (fűrészpóz); taraksvászana A és B (Taraka póza); szamavriksászana (egyenes kézállás); úrdhvadanda-vriksászana (kézállás fordított botpózban); ékahaszta-vriksászana (egykezes kézállás); uttána-parighászana (álló reteszpóz); utthita-szvasztikászana (kiemelt kereszt-póz); viparíta-csakrászana (fordított kerékpóz); jógászana A és B (a jóga póza); szvasztikászana (keresztpóz); sziddhászana (tökéletes póz); adhómukha-padmászana (lótuszülés fejjel lefelé); szálamba szarvángászana B (megtámasztott vállállás); nirálamba szarvángászana A és B (támaszték nélküli vállállás).

Állatokat képviselő pózok: szúpta-bhékászana (fekvő békapóz); baddha-rádzsakapótászana (kötött királyi galambpóz); uttána-salabhászana A és B (kiemelt sáskapóz); szimhászana (oroszlánpóz); úrdhva-kukkutászana D (kiemelt kakaspóz) sírsa-majúrászana (fejállásból pávapóz); sírsa-padma-majúrászana (fejállásból pávapóz lótuszban)

A fentiekből látható, hogy az ötödik sorozatban ismét az élettelen tárgyakat szimbolizáló pózok (tamasz) kerülnek túlsúlyba, java részük a különböző testrészekre vonatkozik. Ide soroltuk a növények nevét tartalmazó pózokat és a geometriai tárgyak vagy elvont fogalmat nevét viselő pózokat is.

Az állatokat (radzsasz) képviselő pózok között egy rovar (sáska), egy kétlétű (béka) és három madár (galamb, kakas és páva) található,valamint az oroszlán (szimha). Az emberi, illetve félisteni, isteni lényeket egyik póz neve sem képviseli.

Az ötödik sorozat strukturális felépítése

A következőkben az ötödik sorozat ászanáinak sorrendjét fogjuk megvizsgálni.

1. fő rész: csípőnyitó pózok (kandapídászana, kraukacsászana A és B)

2. fő rész: kézállás-pózok (taraksvászana A, B, szamavriksászana, úrdhva-danda-vriksászana, ékahaszta-vriksászana)

3. összekötő rész: oldalra hajlítás (uttána-parighászana)

4. fő rész: hátrahajlítások (szúpta-bhékászana, baddha-rádzsakapótászana, uttána-salabhászana A, B)

5. összekötő rész: egyensúlyozás (utthita-szvasztikászana)

6. fő rész: hátrahajlítás (szimhászana, viparíta-csakrászana)

7. összekötő rész: lótusz (jógászana A, B)

8. fő rész: meditációs pózok (szvasztikászana, sziddhászana)

9. fő rész: kartámaszok (úrdhva-kukkutászana D, sírsa-majúrászana, sírsapadma-majúrászana, adhómukha-padmászana A, B).

10. fő rész: gyertyapózok (szálamba szarvángászana B, nirálamba szarvángászana A, B)

A fenti felsorolásban a fő részek az olyan ászana-csoportokra vonatkoznak, amelyek szerintem markáns szerepet játszanak az ötödik sorozatban, míg az összekötő részekben általában olyan ászanák szerepelnek, amelyek vagy az előttük és utánuk lévő ászana-csoportok jellemzőit vegyítik össze, vagy pedig olyan pózok, amelyek előkészítik testet a következő fő részben történő igénybevételhez.