Az Óm éneklése

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

Az Óm egyéb nevei

Az upanisadokban az Óm-ot udgítának (felemelő ének), illetve Ómkárának is nevezik. Patandzsalí Jóga-szútrájában és egyes upanisadokban pránavának is nevezik. Patandzsalí azt mondja, hogy az Óm a vácsaka, azaz az Ísvara (Legfelsőbb Lény) képviselője. Az Óm-ra használt egyéb szavak a táraka (ami segít átkelni a múlandóság óceánján), aksara (elpusztíthatatlan, maradandó), és a Brahman (Legfelsőbb Tudat), illetve annak hang-formája, a sabda-brahman.

Az Óm Patandzsalí szútráiban

A Jóga-szútra első fejezetében Patandzsalí bemutatja az Ísvara fogalmát: „Az Ísvara a legfelsőbb Purusa, Akit nem befolyásolnak a szenvedések, tettek, a karma és a szamszkárák.” (1.24.). A következő szútrákban a szent Óm szótagot mutatja be:

1.27: „A misztikus Óm szótag (pránava) az Ísvara hang-képviselője.”

1.28. „Ezt a mantrát kontemplációval kell ismételgetni.”

1.29. „Ennek gyakorlásából származik az akadályok megszűnése és egyidejűleg az Önvalóról szóló tudás is felragyog.”

1.30. „Az akadályok a betegség, tompaság, kétség, figyelmetlenség, lustaság, érzékiség, hamis nézetek, képtelenség egy szint elérésére vagy annak megtartására.”

1.31. „Az elme eltérüléseit kísérő testi tünetek a szenvedés, kétségbeesés, a végtagok remegése és a zavart légzés.”

Ahogy láthatjuk Patandzsalí ezen szútráiból, az Óm éneklése által eltávolíthatjuk az akadályokat, és megpillanthatjuk az önvalót.

Bár az Óm éneklése önmagában is ajánlott Patandzsalí szútráiban, gyakran más mantrákkal együtt is szoktuk énekelni. Bizonyos esetekben a mantra elejére szokták tenni (Óm namah Sivája, Óm bhúr buvar szvah stb.). Más esetekben a kifejezés végéhez adják hozzá, pl. Hari Óm. A legtöbb védikus mantra az Ómmal kezdődik. Egyes spirituális hagyományokban a gyakorlók személyes mantrát kapnak a gurujuktól, melynek része lehet az Óm.

Hogyan énekeljük az Óm-ot?

Ahogy Patandzsalí mondja az 1.28-as szútrában, az Óm éneklése közben a jelentésén és jelentőségén kell meditálni. Mivel az Óm az Ísvarát képviseli, fontos, hogy az Ísvarára emlékezzünk, miközben énekeljük. Az alábbi technikát használhatjuk az Óm énekléséhez:

Üljünk meditációs pózba (sziddhászana vagy padmászana) egyenes gerinccel, fejjel és nyakkal. Hunyjuk be a szemünket és lélegezzünk be mélyen. Kilégzés közben kezdjük el az Óm éneklését. Kezdjük az Ó hang rezgetésével a köldök tájékán, és vigyük fölfelé. Ahogy folytatjuk a mantrát, érezzük, hogy felfelé halad a hang a torkunk felé. Amikor a rezgés eléri a torkunkat, akkor váltsunk át a mély zengő M hangra. Folytassuk a rezgés létrehozását, amíg fel nem ér a fejünk tetejéig (szahaszrára csakra). Még kétszer vagy többször ismételjük a folyamatot. Az utolsó mantra végén üljünk nyugodtan és érezzük, ahogy az Óm szótag rezgése átjárja testünk minden egyes sejtjét.

Ha rendszeresen énekeljük az Óm-ot, akkor az békével, nyugalommal, higgadtsággal fog eltölteni. Ha azzal a megértéssel énekeljük az Óm-ot, hogy az Ísvarát képviseli, akkor közelebb hoz eredeti önvalónkhoz, valódi spirituális természetünkhöz. Ahogy korábban említettük, az Óm az elsődleges hang és ez az egész teremtés e misztikus hang megnyilvánulása. A kozmikus pránát (életerőt) és az általunk belélegzett levegőt képviseli. Ha ezeken a gondolatokon meditálunk, akkor közelebb kerülhetünk más élőlényekhez, és feloldódik az egyedüllét érzése.