"Meditációs technika
Ha
már néhányszor kipróbáltuk a dzsihva bandhát önállóan,
elkezdhetjük beintegrálni a meditációs technikába, amit eddig
tanultunk. Ha lehetséges, gyakoroljuk a múla bandhát és a
dzsihva bandhát az egész légzésciklus alatt. Eközben
finoman az orrhegyünkre nézhetünk félig lehunyt szemekkel. Mint
ahogy korábban, mondjuk bele mindegyik bídzsáksarát a
hozzá kapcsolódó lótuszba. Továbbra is vizualizáljuk azt, hogy
a lótuszok felfelé fordulnak, a fejtető felé, és tűzvörösként
jelenítsük meg a tűz-nádít, a központi energiavezetéket.
Észre
fogjuk venni, hogy egyszerre kell koncentrálnunk a meditáció
különböző aspektusaira vagy paramétereire, és az agyunknak
alfa-hullámhosszra kell váltania ahhoz, hogy ezt meg tudja tenni.
Ez már önmagában is elősegíti a meditációt. Nagyon fontos,
hogy át tudjunk állni a párhuzamos feladatokra a meditációban.
Ha ezt nem tesszük meg, és a technika nem köti le eléggé az
elménket, akkor az elme automatikusan végre fogja hajtani a
meditációs technikát, és mellette elvándorol mindenfelé.
A
két elme kapacitását összehasonlítva, Bruce Lipton azt mondja,
hogy ha a tudatos elme egy 4 bites processzor, akkor a tudatalatti
elme 14000 bites processzor. Ez nagyon egyértelműen rámutat, hogy
a meditációban nem a tudatos elmével van a baj. A tudatos elmét
azáltal is le tudjuk foglalni, hogy csak ülünk, és a légzésünkre
koncentrálunk, ez így igaz. De közben a tudatalatti elménk jót
nevet, és az agyunk teljes feldolgozó kapacitásának 99%-át az
izgalomra, a jövőtől való félelemre, a múlttal kapcsolatos
bűntudatra és szégyenérzetre, vagy bármire, amivel éppen
foglalkozik, és az bizonyára nem a meditáció lesz. Pontosan ez az
oka annak, hogy ha csak ülünk, és a légzésünket figyeljük,
akkor a fejlődésünk a meditációban csekély lesz. Nem a tudatos
elmében kell sikeresnek lennünk a meditációban, hanem a
tudatalattiban.
Törekedjünk
a múla bandha és a dzsihva bandha fenntartására az
egész légzésciklus alatt. Azonban, különösen az elején, a
dzsihva bandha feszültséget okozhat az agyban, a lágy
szájpadlásban, és néha fejfájást is okozhat. Ha ez
bekövetkezik, akkor lazítsuk el a nyelvünket, és nyomjuk a felső
fogsor tövéhez. Ezt a technikát rádzsadantának nevezik.
Nem annyira hatékony, mint a dzsihva bandha, de jobb, mint
túl sok feszültséget létrehozni. A rádzsadanta segít
kontrollálni a nyelv mozgásait, és felfüggeszteni a hozzájuk
kapcsolódó tudatalatti elmét. Viszont nem segíti elő az amrita
visszaszívását. Ha lecsökken a feszültség a lágy
szájpadlásban, akkor visszatérhetünk a dzsihva bandhához,
és lassan növelhetjük az alkalmazása időtartamát napról napra."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése