A karma dzsungele

Az anyagi világban senki sem fekete vagy fehér, hanem ahogy Patandzsalí megfogalmazza, az ember karmája háromféle lehet: fekete (negatív vagy káros), fehér (pozitív vagy kedvező) és kevert ( a kettő kombinációja). A legtöbb ember karmája e három elem keverékéből áll össze. Ez pedig háromféle rétegben fog jelentkezni: a szamszkára az első réteg, mely az ismételt benyomásokat jelenti, melyek egyre mélyebben bevésődnek az elménkbe tudatos és tudatalatti emlékek formájában. Például a negatív, traumatikus emlékképek minduntalan a felszínre törhetnek akár álmok, akár nappali gondolatok formájában. Ennek az egyik megjelenési formája a PTSD (Post-Traumatic Stress Disease), ami nem csak a háborús veteránoknál, de például bűnözőknél vagy nemi erőszak áldozatainál is jelentkezni szokott. A pozitív emlékek is minduntalan felszínre bukkanhatnak, ami egy kellemes dolog, és csupán akkor zavaró, ha a jelen kihívásai vagy feladatai elől menekülünk inkább a nosztalgiázásba vagy álmodozásba. 

Az ismétlődő szamszkárák kialakítják a feltételekhez kötöttségünk második rétegét, melyet vászanának (feltételekhez kötött természetnek) nevezünk. Ez fogja meghatározni a különböző élethelyzetekben adott válaszreakcióinkat, tudatos és tudatalatti beidegződéseinket, szokásainkat, értékrendünket, jellemvonásainkat. Ezek is lehetnek feketék, fehérek vagy kevertek. Például a megelőlegezett bizalom egy másik személyben, a hit, hogy el fogunk érni egy bizonyos célt, ha erőfeszítést teszünk érte, vagy az egészséges önbizalom pozitív megnyilvánulásai lehetnek a vászanáknak, míg a különböző fóbiák, félelmek, gátlások, kételyek, a ragaszkodás és ellenszenv különböző formái negatív vászanáknak tekinthetők, és ezért Patandzsalí klésáknak (a szenvedés forrásainak) nevezi őket.

A feltételekhez kötöttség harmadik rétege a karmásaja, vagyis a karmikus visszahatások tárháza. A múltban elkövetett tetteink nem csak szamszkárákat és vászanákat hoznak létre, hanem konkrét karmikus visszahatásokat is. Ezek a visszahatások a karma tárházában érlelődnek, mint egy üvegházban, és idővel meghozzák gyümölcseiket, melyek  szintén feketék, fehérek vagy kevertek lesznek. Persze az anyagi világban a szenvedés és az élvezet fogalma relatív.Tiszta spirituális azonosságunk színezetlen, és ezt színezik meg a feltételekhez kötött természet különböző rétegei. Mondhatjuk általánosságban azt hogy a negatív karma valamiféle büntetést, szenvedést, fájdalmat vagy korlátozást jelent, míg a pozitív karma örömöt, élvezetet, bőséget, anyagi lehetőségeket jelent. A kevert karma pedig olyan elemekből áll össze, melyek egyszerre tekinthetők negatívnak és pozitívnak is. Például valaki gazdagnak születik, de magányos lesz. 

Természetesen az egyes megérett karmikus visszahatások megítélése is szubjektív lehet, hiszen ugyanazt az élethelyzetet ugyanaz az ember megélheti pozitív vagy negatív módon is. Ez már a feltételekhez kötöttségétől és a hozzáállásától függ. A legtöbb személyiségfejlesztő tréning pontosan azzal foglalkozik, hogy az életünkben előforduló szituációk, megnyilvánuló karmikus visszahatások értékelésében váljunk tudatossá, és próbáljuk azt keresni, hogyan fejlődhetünk, erősödhetünk általuk, ahelyett, hogy depresszióba esnénk vagy elveszítenénk a motivációnkat. Ehhez a legfontosabb elem Patandzsalí szerint a tudás művelése. Ennek birtokában képesek vagyunk felülemelkedni a feltételekhez kötöttségünk egyes korlátozó elemein, és rátalálhatunk a fejlődés útjára, még akkor is, ha az rögös és nehezen járható. Természetesen a megfelelő irányba motiváló emberek társasága is fontos, hiszen tőlük kaphatjuk meg a tudást, az életszemléletet és azt az inspirációt, mely hozzásegít a nehézségeink és a korlátaink legyőzéséhez.