Ne meditáljunk csak egy csakrán!

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"Miért ne csak egy csakrán meditáljunk?

Ezt a kérdést sok gyakorló felteszi. Andre Van Lysebeth, a Pranayama: The Yoga of Breathing szerzője azt mondta, hogy el kell sajátítani az ászanát és a pránájámát, mielőtt hozzá mernénk fogni a csakrák aktiválásához, máskülönben pránikus rövidzárlatok jöhetnek létre (260. old.)Ez az „aktiváció” akkor következhet be, ha hosszú ideig meditálunk egy adott csakrán. Eben az esetben teljes mértékben az adott csakra hatása alá kerülhetünk. Ez különösen akkor nem jó ötlet, ha az adott csakránál, melyen meditálunk, lejjebb lévő csakrák valamelyike nem nyitott. Az egyes csakrákhoz kapcsolódó problémákat a 13. fejezetben tárgyalom, így itt most nem kell kitérnünk rá. Ha minden egyes légzésnél az összes csakrát belevesszük felfelé és lefelé, akkor lassan és természetesen beépíthetjük minden csakra funkcióját az életünkbe. A káros hatások csak akkor következnek be, ha kiválasztunk egy csakrát és hosszabb ideig kizárólag rajta meditálunk. Amikor kiválasztják, hogy melyik csakrán meditáljanak, a gyakorlók hajlamosak azokat választani, amelyeket már ismernek és megbarátkoztak vele.

Ezt az ászana-gyakorlás egyik problémájához is hasonlíthatjuk. Azok a gyakorlók, akiknek jó a hátrahajlításuk, jó kapcsolatban vannak a hátrahajlító gyakorlatokkal, és már a fejlődésük elején haladó hátrahajlító gyakorlatokat akarnak végezni, bár a gyakorlásuk többi része még elmaradottabb. Ez különösen a hajlékony nők esetében gyakori. Másfelől viszont az erős gyakorlók, különösen az izmos férfiak, általában vonzódnak a kartámaszokhoz, mert az könnyen megy nekik. Vannak olyanok, akik minden póz után akarnak csinálni egy kézenállást. Ezzel a megközelítéssel az a probléma, hogy mélyebbre megyünk vele a létező tendenciáinkban, ahelyett, hogy ellensúlyoznánk azt, és elérnénk az egyensúlyi állapotot. Ebben az esetben a tanárnak azt kell javasolnia a hajlékony nőknek, hogy gyakoroljanak több kartámaszt, a férfiaknak pedig azt, hogy gyakorolják a hátrahajlítást. Az ászana-gyakorlásban ezt viszonylag könnyű megtenni, mert a tanár mindent egyértelműen lát és ki tud javítani."