"Gyakorlati
megközelítésből ez azt jelenti, hogy ahelyett, hogy csak
vizualizálnánk a központi energiacsatornát a belégzés során
egyetlen felfelé törekvő áramlatban, hat egymást követő
hullámban fogjuk vizualizálni. Ehhez több idő kell, így a
légzésünknek is le kell lassulnia. Ahogy lassul a légzés, a
koncentrációs képesség növekszik, ami pedig precízebb és
részletesebb vizualizációt tesz lehetővé. A tisztább részletek
pedig egyre jobban igénylik a tudatalatti elme feldolgozó erejének
bevonását.
Annak
érdekében, hogy a szusumná-meditációnk automatikusan
lelassítsa a légzést és növelje a koncentrációt, a negyedik
fejezetre szeretnék röviden hivatkozni, mely leírta a
légzéshullámokat. A kétlépcsős légzéshullámokat a gyors
pránájáma-gyakorlatokhoz használtuk, például a
kapálabhátíhoz és a bhásztrikához, a háromrészes
légzéshullámok pedig az olyan lassú légzésgyakorlatokhoz
használhatóak, mint a nádí sódhana, csandra bhédana
és szúrja bhédana. Ha tovább osztjuk a háromrészes
hullámot, akkor hatrészes meditációs hullámmá válik. Az utolsó
gyakorlatban már megismertük a prána korlátozását a
központi energiacsatornára, de nem adtunk neki hullámformát. Ez a
következő meditációs gyakorlat témája lesz.
9a
Gyakrolat: A hatrészes szusumná-légzés fénygömbökkel a
gerinc hat területén
Mint
ahogy az előző gyakorlatban is, tűzvörösnek vizualizáljuk a
szusumnát, de ez alkalommal engedjük, hogy a légzésünk
hullámtermészetet vegyen fel. Ez kiváltképpen könnyű, ha
gyakoroltuk a negyedik fejezetben leírt hullámokat. Érezzük,
ahogy a belégzés közben felemelkedik a légzés, és megtölti a
szusumná hat részét. Kilégzés közben ugyanúgy érezzük
a hullámszerű mozgást, csak fordított sorrendben, ahogy a légzés
visszatér a gáthoz. Ha gyakoroljuk ezt egy darabig, akkor észre
fogjuk venni, hogy a légzésciklus két fele (a prána váju,
a belégzés és az apána váju, a kilégzés) egymásba
fonódik és rezonancia-hullámot hoz létre. Ez egy álló hullámot
alakít ki, mely egybeesik a gerinc hat részével, melyek a
farokcsonti, keresztcsonti, ágyéki, mellkasi és nyaki részek,
illetve a nyakszirt. Spekulálhatunk azon, hogy ezt a hullámot a
gerinc határozza meg, de a jógikus gondolkodás szerint az
univerzális prána (prakriti), mely már azelőtt is
jelen volt, hogy bármilyen anyag kikristályosodott volna, hozta
létre a gerinc alakját."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése