"8. Gyakorlat: Szusumná-légzés meditáció
Most
egy egyszerű meditációs technikával fogjuk kezdeni, mely
megmutatja, hogy miképpen befolyásolja a tárgy, amin meditálunk a
létrejövő elmeállapotot. Ha a központi energiacsatornán
keresztül lélegzünk, az a szentség felé irányítja az elménket.
A prána áramlása a központi energiacsatornán keresztül
teszi lehetővé a misztikus élményt és a meditációs állapotot.
A prána akkor fog beáramlani ebbe a csatornába, ha
vizualizáljuk azt. A siker minőségét és elérésének
gyorsaságát a vizualizációnk intenzitása és a vizualizáció
fenntartásának képessége fogja meghatározni.
Üljünk
jógikus meditációs testhelyzetbe, egyenes gerinccel, nyakkal és
fejjel, és vizualizáljuk a központi energiacsatornát, mely a gát
közepéből indul ki, hátrafelé kanyarodva egyesül a gerinccel és
utána a gerincet követve felfelé tart az agyba, a koponya
középpontjába. Tűzvörösként vizualizáljuk a csatornát. Ha
azt vizualizáljuk, hogy a tűz felfelé halad a szusumnán a
gáttól az agyig, az fejleszti a vizualizációs képességünket,
mivel a tűz (agni) erősíti a látóérzéket, vagyis azt a
képességünket, mellyel fel tudjuk fogni és el tudjuk képzelni a
formákat (rúpa). Belégzés közben képzeljünk el egy
felfelé áramló energiahullámot a központi csatornában, a gáttól
kezdve és a koponyáig terjedően. Ebből a célból fontos, hogy ne
vegyünk mély, teljes tüdős belégzéseket, amilyeneket a
pránájáma közben vennénk. A pránájáma-légzés
(vagyis a teljes tüdős belégzések) a kulcscsontnál végződnek,
mert ha egészen a fejünkig lélegeznénk be, az megnövelné a
koponyaűri nyomást. Ez a szédüléstől a fejfájásig, vagy akár
szélsőséges esetekben a stroke-ig bezárólag mindenféle tünetet
képes okozni. Éppen ezért egy vékony szárba vagy csőbe kell
belepréselni a légzést. A szentírások szerint ennek a vékony
energiacsatornának az átmérője a hajszál végének ezrede. Ha
bármikor szédülést vagy nyomást érzünk a fejünkben, akkor
csökkentenünk kell a légzésünk térfogatát."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése