Az emberi test nem alkalmas túlzottan sok finomított cukor megemésztésére, legalábbis egészségkárosodás nélkül. Dr. Robert Lustig szerint egy egészséges felnőtt szervezete napi 24 g hozzáadott cukor megemésztésére alkalmas káros mellékhatások nélkül. Ehhez képest egy átlag amerikai napi 126 g cukrot fogyaszt, míg a magyar lakosság esetében 2014-ben 53 g-ot fogyasztottak a férfiak és 45-öt a nők. De még ez is bőven a duplája az ajánlott mennyiségnek. Ennek az elsődleges eredménye a máj leterhelése, mivel a fruktózt a máj emészti. A túl sok fruktóz közvetlenül zsírrá válik , mely szépen előkészíti az összes olyan krónikus metabolikus betegséget, amitől az emberek szenvednek. Nézzük akkor részletesebben:
1. A cukor tönkreteszi a májat. A túlzott cukor- és fruktózbevitel az alkoholfogyasztáshoz hasonló hatást fejt ki a májra, mivel csak az képes megemészteni a cukrokat.
2. A fruktóz túlsúlyt okoz. A fruktóz ugyanis kikapcsolja az éhséget és jóllakottságot szabályozó hormonok regulációját (inzulin, ghrelin és leptin), ezért sokkal többet eszünk a kelleténél, valamint kialakul az inzulin-rezisztencia (2-es típusú cukorbetegság).
3. A cukor metabolikus szindrómát okoz. Ez olyan tünetek együttese, mint a túlsúly, hasi zsírlerakódás, csökkent HDL és megnövekedett LDL-szint, magas vércukoszint, magas triglicerid és vérnyomás.
4. A cukorfogyasztás hatására megemelkedik a húgysav-szint. Ez pedig a szív- és vesebetegségek kockázatát növeli. A modern ajánlások szerint a húgysav-szintnek 3-5.5 mg/dl között kell lennie. Az ennél magasabb szint egyértelműen a fruktóz-toxicitás markere.
A cukor és alkohol közötti párhuzam
Dr. Lustig szerint a túlzott cukorfogyasztás következtében a májban az alkoholmérgezéshes hasonló állapot, az NAFLD (nem-alkoholos zsírmáj betegség) alakul ki. Az alkohol és cukor emésztése között három párhuzamot figyelt meg:
A máj a cukorhoz hasonló módon emészti az alkoholt, mivel mindkettő az elfogyasztott szénhidrátok és az elraktározott zsír közötti köztes anyag. Ennek eredménye: inzulin-rezisztencia, zsírmáj és magas vérzsír- értékek.
A fruktóz reakcióba lép a fehérjékkel, ennek következtében pedig reaktív szabadgyökök keletkeznek, melyek gyulladást okoznak, az alkohol metabolizmusa közben keletkező acetaldehidhez hasonló módon.
A fruktóz közvetlenül és közvetve stimulálja az agy jutalmazó központját, az etanolhoz hasonló módon, így kialakul a hozzászokás és a függőség.
Egy tanulmány kimutatta, hogy a rákos sejtek növekedését és terjedését is elősegíti a fruktóz. Más kutatók véleménye szerint az Alzheimer és egyéb agybetegségek egyik kiváltó oka szintén a glükőz folyamatos metabolizmusa az agyban. További betegségek, melyeket a magas fruktóz-bevitel kiválthat: 2-es típusú cukorbetegség, szívbetegségek, zsíremésztési zavarok, magas vérnyomás, PCOS, demencia (öregkori elhülyülés).
Ne feledjük, hogy a gyümölcsök természetes formában tartalmaznak fruktózt, ezért én, bár ajánlom a gyümölcsfogyasztást, azt javaslom, hogy 2/3 arányban fogyasszunk zöldségeket és egyéb növényi táplálékokat, és csak 1/3 arányban gyümölcsöket. Itt pedig egy videó arról, hogyan hat a cukor az agyra.
Na és a kokain?
A kokain rendszeres használata változásokat idéz elő az agyban. Egyrészt túlstimulálja az agy jutalmazó központját, mivel stimulálja a glutamát nevű jutalmazó és izgalmi állapotot kiváltó neurotranszmitter kiválasztását. Ugyanakkor ezek a hálózatok néhol átfedésben vannak a stresszkezelő neuronhálózatokkal is, ami arra ösztönzi a kokain-függőt, hogy a stresszelyzetek elől a szerhasználatban keressen menedéket. Pontosan ez okozhatja a leszokás utáni visszaesés magas arányát is. Tehát tulajdonképpen a kokain használata növeli a stressz-szintünket. Emellett a kokain csökkenti az orbitofrontális lebeny aktivitását, melynek következtében csökken a szerhasználó döntési képessége, a szerhasználat káros következményeihez való alkalmazkodási képesség, és az ítélőképesség is.
A kokaint ismételten és növekvő adagokban szokták használni a függők, ez pedig ingerlékenységhez, nyugtalansághoz, pánikrohamhoz, paranoiához és teljes pszichózishoz is vezethet. A szer hatására a felhasználó hallásbeli hallucinációkat élhet át, és elveszíti kapcsolatát a valósággal. Valljuk be, azért ez a cukornál valamivel erőteljesebb hatás. A kokain felszippantása orrvérzéssel járó krónikus gyulladást okozhat az orrjáratokban, valamint a felső légutakat is károsíthatja. Csökkenti a vér áramlását az emésztőtraktusban, ami fekélyeket és bélsebeket okozhat. Sok esetben a felszívódás is rosszabbodik, és a felhasználó kórosan lesoványodik. A szívre és a keringési rendszerre is káros hatással van, növeli a szívizomgyulladás, a stroke, és az aorta-szakadás veszélyét. Hosszú távon a szív teljesítménye csökken.
Az agy véredényeire is hasonlóan káros hatással van a kokain, vérzéseket és hólyagokat okozhat az agy ereiben. Parkinson-kór és egyéb mozgásszervi, koordinációs zavarok is kialakulhatnak a hatására. A motoros funkciók mellett az agy és idegrendszer egyéb funkciói is károsodhatnak: A figyelem fenntartása, az indulatok uralása, a memória és a jutalmakkal/büntetésekkel kapcsolatos döntéshozatal képessége mind károsodhatnak.
Végül pedig egy videó arról, hogyan hat a kokain az agyra:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése