"Belégzés közben koncentráljunk a gáttól a koponya tetejéig emelkedő áramlatra. Kilégzéskor fókuszáljunk a fejtetőtől a gátig lefelé ereszkedő pránikus áramlatra. Vegyünk néhány levegőt, hogy megtapasztaljuk a tűzvörös színű áramlat felemelkedését a központi energiacsatornán keresztül belégzéskor és leereszkedését kilégzéskor. Érezzük, ahogy a kilégzés visszapattan a gátról, mint egy trambulinról. Töltsünk el annyi időt, amennyire szükségünk van, hogy megismerjük a csatorna útját és legyünk benne biztosak, hogy világosan látjuk a tűzvörös színt. Csak akkor folytassuk és tegyük hozzá a következő elemet, ha ezt a szintet elértük.
Ha
nehezen megy a vizualizáció, az azt jelenti, hogy nem tudjuk
megfelelően átalakítani a pittát (az emésztési tüzet)
agnivá (tiszta, elemi tűzzé), amire szükség van a
vizualizációhoz. Ebben az esetben folytassuk a vizualizáció
gyakorlását, de tegyük hozzá vagy fokozzuk az ászana-gyakorlást,
és ami még fontosabb, a naulít, a kapálabhátít és
a bhásztrikát. Ezeket a technikákat ismertettem a
Pránájáma: a jóga légzése című könyvemben. Ha még
újak számunkra ezek a technikák, akkor olvassuk el az egész
könyvet, mivel meg kell értenünk e módszerek kontextusát,
előfeltételeit és ellenjavallatait. Például az egy
elengedhetetlen feltétel, hogy meg legyünk szilárdulva a
rendszeres ászana-gyakorlásban, mielőtt ezen erőteljes
módszerek bármelyikét gyakorolnánk.
Ha
már képesek vagyunk vizualizálni a központi energiacsatornát,
ami a meditáció első rétegének vizuális dimenzióját alkotja,
hozzá fogunk tenni egy hang-komponenst is, a mantrát. Ebben az
esetben a Hamsa mantrát fogjuk használni, a hehezett ham-ot
a felemelkedő belégzés közben, a sziszegő szah-ot pedig a
leereszkedő kilégzés közben. A Hamsa azt jelenti
szanszkrit nyelven, hogy hattyú. A hattyú a lélek, a halhatatlan
önvaló metaforája. Fordítsunk most némi időt arra, hogy
megtapasztaljuk e meditáció vizuális- és hangelemeit együtt. Sok
jóga-iskola a szah szótagot kapcsolja a felemelkedő
belégzéshez, a ham szótagot pedig a leereszkedő
kilégzéshez. Ha ebben a sorrendben ejtjük ki a mantrát, akkor
Szóham lesz belőle, („Én Az vagyok”), ami egy
védántikus mantra, és az egyéni és kozmikus Én egységére
utal. Szóham ugyancsak a prakriti nagy mantrája,
mellyel belénk lélegzi az életerőt és fenntart bennünket,
ameddig a légzés létezik."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése