"8. Fejezet
8.
Törvény: A választott meditációs tárgy típusa határozza meg a
létrejövő elmeállapotot
Bármi,
amit gondolunk, mondunk vagy csinálunk, tudatalatti lenyomatot
(szamszkárát) fog hagyni az elménkben. Ez a lenyomat, bármi
is legyen, a saját ismétlődésére fog inspirálni. Azok a
gondolatok, melyek folyamatosan keringenek a fejünkben, saját
neuronhálózatukat hozzák létre. Ezek a hálózatok egyre jobban
és jobban elmélyülnek, ami azt jelenti, hogy legközelebb sokkal
könnyebben választjuk ugyanazt az utat.
Tegyük
fel, hogy fáradtan érünk haza a munkából, de még házimunkánk
is van. Az elménk esetleg azt javasolja, hogy együnk egy kic
csokoládét, fagyit, kávét vagy alkoholt, bármi is legyen a
preferenciánk. Rövid habozás után végül engedünk az elménknek,
és egy újabb tudatalatti benyomást hozunk létre. Amikor
megismétlődik ugyanez a helyzet, már megalapoztuk a tudatalatti
hajlamot, hogy ismét ugyanezt a stratégiát kövessük. Amikor egy
bizonyos stratégiát néhányszor megismétlünk anélkül, hogy
megkérdőjeleznénk vagy megfontolnánk, létrehozunk egy
feltételekhez kötöttséget (vászanát). A feltételekhez
kötöttség ugyanazon típusú tudatalatti benyomások sorozatából
áll. Ha egy bizonyos stratégia szokássá vált, akkor a
benyomásból feltételekhez kötöttség lett és a viselkedésünk
egyre automatikusabb lesz. Ez azt jelenti, hogy anélkül történik
meg, hogy tudatosak lennénk a függőségünkről vagy szokásunkról
és ebben a fázisban már mentális rabszolgaságot hoztunk létre.
A
jógában a mentális rabszolgaság azt jelenti, hogy robotként
követjük az elménk utasításait. Az elme pedig a tudatalattinak
nevezett tárolóra rögzített parancsokat hajtja végre. A
tárolóval vagy digitális rögzítő készülékkel az a baj, hogy
nem tud visszautasítani semmilyen benyomást. Csak rögzíti, és
semmi mást nem tesz."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése