A viparíta karaní jelentősége

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"A sziddha szerint úgy érhetjük el a pratjáhárát, ha megfordítjuk a testünket, és így a Nap a Hold fölé kerül. Góraksanátha viparíta karanínak (fordított cselekvésnek) nevezi ezt a módszert. A Hold-prána megállítása érdekében meg kell fordítani a testünket. A viparíta karaní nem egy bizonyos póz, hanem az ászanák kategóriájának neve, melyek közül a legfontosabbak a vállállás (szarvángászana) és a fejállás (sírsászana). Mindkét póz némileg eltérő módon akadályozza meg a Hold-prána elszivárgását. A vállállás esetében az amrita kiszivárog ugyan a „Holdból” (az ágjá csakrából), de megáll a visuddha csakránál (torokcsakránál). E célból lényeges, hogy használjuk a dzsihva bandhát (nyelvzárat) a vállállás közben: hátratekerjük a nyelvünket és amennyire lehetséges, feldugjuk az orrgaratba.

A fejállás közben azonban a Hold-pránát az eredeti helyén, az ágjá csakrában állítjuk meg. Ha a két állapot közül elérjük valamelyiket, akkor a személyiségünk megállapodik a középpontban, és függetlenné válunk a külső stimulusoktól és érzékkielégítéstől. Továbbá már nem az fog motiválni bennünket, hogy mások bátorítanak vagy megkapjuk a barátságukat vagy a tiszteletüket. Mivel az, aki elérte az amrita sziddhit, nem szükségalapon viszonyul másokhoz, most először válik képessé arra, hogy önzetlenül szolgáljon és feltétel nélkül szeressen másokat.

Az alább következő bekezdésekben olvasható útmutatás szerint növelhetjük a fordított pózokban töltött időtartamot. Ezt a folyamatot lassan és fokozatosan kell végrehajtani, több éven keresztül, mert ha hirtelen megnöveljük a fordított pózokban töltött időt, az balul sülhet el.

6. Gyakorlat: A fordított pózok időtartamának növelése

Amikor növelni akarjuk a fordított pózokban eltöltött időt, az első lépés az, hogy minél jobban lelassítsuk a légzésünket. T. Krishnamacharya elképzelése az volt, hogy a fejállásban csak percenként két levegőt kell venni. Fokozatosan lassítsuk le a légzésünket, és ne hirtelen. A fordított pózokban eleinte növekszik a vérnyomás, főleg a fejben, de pár perc múlva visszaáll. Ha magas a vérnyomásunk, akkor lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy lecsökkentsük, mielőtt a fordított pózokon dolgozunk. Ha már sikerült elérni a nagyon lassú légzésütemet a fordított pózokban, kezdjük el növelni a légzésciklusok számát, nagyjából pár naponta eggyel. Legyünk érzékenyek, és ne adjunk hozzá több légzésciklust, mielőtt kedvezőtlen szimptómákat tapasztalunk. Ha olyan szimptómáink vannak, mint a fejfájás, ingerlékenység, nyakfájdalmak, fülfájás, fülcsengés, nyomás vagy szédelgő érzés a fejben, akkor túl messzire mentünk, és csökkentenünk kell az időtartamot. Ne legyünk túl ambiciózusak, és kérjünk útmutatást egy képesített tanártól."