A tudat és az elme

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"7. Fejezet

7. Törvény: Az elme mindig azonosítja magát a következő tárggyal, ami felmerül benne

Ne kezdjük azzal a meditációs gyakorlatunkat, hogy a tudatosságon meditálunk!

A jógában először megfelelő meditációs tárgyakat választunk, ahelyett, hogy a tudatosságon vagy az ürességen meditálnánk, és egyértelmű okokból tesszük ezt. A tudatosság forma nélküli, örök, határtalan és minőség nélküli. A tapasztalt meditálók is meg tudják erősíteni, hogy míg az érzéktárgyak önmagukban végesek és átmenetiek, minőséggel és formával rendelkeznek, addig a tiszta, tartalom nélküli tudatosság, melyet felébresztenek minden szempontból a tökéletes ellentéte. Ezért az elme számára nehézséget okoz, ha a tudatosságra kell fókuszálnia, mivel az elme funkciója az, hogy azonosítsa a formát és a minőséget a túlélés céljából.

Képzeljük ez azt az időt, amikor az őseink a vállukra vetett bunkósbottal kóboroltak a sűrű dzsungelben! Amikor valami zörejt hallottak az erdőben, az elméjüknek azonnal rá kellett hangolódnia, ahelyett, hogy elmerültek volna a forma nélküli abszolútban. Mert könnyen előfordulhatott, hogy a zörejt egy kardfogú tigris okozta. Az elme azóta szolgál minket a túlélés eszközeként, de ahhoz, hogy ezt megtegye, megvan az a beépített képessége, hogy automatikusan hozzákapcsolódik a következő tárgyhoz, ami felmerül benne. Bármi is legyen az érzéktárgy, ami felmerül az elme érzékfelfogásának mezejében, az elme automatikusan hozzákapcsolódik, hogy megpróbálja minél hamarabb azonosítani.

Az evolúciónk nagy része alatt az azonosításnak fel kellett tárnia, hogy a befogadott ingert valami veszélyes váltotta ki, ami azt jelezte, hogy menekülnünk kell, vagy pedig valami ehető, amit pedig zsákmányul ejtettünk. Éppen ezért az elme, ha választania kell a forma nélküli, örök, határtalan és minőség nélküli tudatosság, illetve a behatárolt, átmeneti érzéktárgyak között, melyek minőséggel ős formával rendelkeznek, mindig az érzéktárgyakat foga választani és felhagy a tiszta tudatosságra irányuló koncentrációval. Az elménknek ezt a struktúráját figyelembe kell venni, és ennem megfelelően felépíteni a meditációt, vagyis először meg kell tanulni koncentrálni az elmét a formán történő meditáció által.

Egy másik ok, ami miatt a jógik nem ajánlják a kezdőknek a tudatosságon vagy a tudaton történő meditációt, az, hogy a tudat az alany. És ezért nem lehet tárgy. (A tudat a tudatosság székhelye, és a tudatosság a tudat funkciója. Jegyezzük meg, hogy a jógában a modern nyugati pszichológiától eltérő értelemben használjuk a tudat kifejezést. A nyugati pszichológiában azt nevezik tudatnak, amiről tudatosak vagyunk, míg a jóga, ami nem más, mint az ősi indiai pszichológia, arra használja ezt a kifejezést, ami tudatos.)

A tudatosság a meditáció alanya, mert abban jelenik meg az összes érzéktárgy. Csak a haladó meditáló képes arra, hogy tartósan önmagába fordítsa a tudatát, hogy az önmagáról legyen tudatos. Mielőtt elérjük ezt a szintet „tudatosság a tudatosságról”, az elménket mindig legyőzik azok az érzéktárgyak, amelyek betörnek az elmébe a meditációs gyakorlat közepette, mint például az adóbevallásunk, a kifizetetlen számlák, a függőben lévő elintéznivalók, vagy a munkahelyi kötelességeink."