A Hold-prána és az amrita

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"Amrita-sziddhi: a hatha-jóga közelítése a pratjáhárához

Közvetlen fordításban az amrita-sziddhi a halhatatlanság elérését jelenti. Míg egyesek ezt a fizikai halhatatlanság eléréseként értelmezték, valójában azt jelenti, hogy elérjük azt, ami fölötte áll a halálnak, vagyis a tiszta tudatot, a szent önvalót. Ezt kikötve is elmondhatjuk, hogy a régi sziddhák és risik között úgy tűnik, valóban volt, aki halhatatlanná vált, de azt már csak találgatni tudjuk, hogy ezt elsődlegesen fordított pózokkal érték-e el.

Némi zavart okozhat az, hogy a jógik különböző terminusokat használnak ugyanannak a dolognak a leírására. Amikor a régi jóga-írásokat írták, azt tartották, hogy nem elegáns dolog ugyanannak a kifejezésnek az ismételgetése újra és újra (a szóismétlésekhez hasonlóan a modern nyelvben). Modern nézőpontból nézve persze egyszerűbb lenne az életünk, ha egy fogalomra mindig ugyanazt a kifejezést használnánk, mivel így a jóga-írások jobban hasonlítanának a műszaki leírásokhoz, melyeknél az egyes eljárások eredménye előre megjósolható. Például a prána, Sakti, Kundaliní és prakriti kifejezések az energia, erő és életerő jelenségét csupán kissé eltérő értelemben írják le. A fordított pózok esetében a bindu, amrita, szóma és csandra kifejezések ugyanarra a jelenségre vonatkoznak. Az egyszerűség kedvéért lunáris pránának fogom nevezni ezt a jelenséget.

A központi energiacsatornán kívül a testünk két fő nádíval rendelkezik, az ídával és a pingalával, vagyis a Hold- és a Napvezetékkel. A Hold-nádí, az ídá irányítja az elmét, a bejövő idegi impulzusokat, és az öt tudásszerző érzékszervet (gjánendrijákat), melyeket az önvalóhoz vezető öt kapunak is tekintenek. A Nap-nádí, a pingalá a kifelé irányuló idegi impulzusokat, a testet és a cselekvő érzékszerveket (karmendrijákat) irányítja, melyek a lélek önkifejezésének öt kapuját jelentik. Mindkét nádí a saját energiaforrásaiból táplálkozik. A Nap-prána tárháza – melyben az a prána tárolódik, amivel rányomjuk a bélyegünket a külvilágra – a manipúra (köldök) csakrában helyezkedik el. A Hold-prána tárháza – mellyel megemésztjük az érzékszervi benyomásokat és az elménket működtetjük – a koponya közepén helyezkedik el. Ez a lágy szájpadlás feletti rész, ahol a thalamus, hipothalamus, az agyalapi és a tobozmirigy elhelyezkedik, mind a harmadik agylebeny környékén koncentrálódnak, a Hold-prána központja, vagy a jóga-írások szerint egyszerűen a Hold székhelye. Meg kell érteni, hogy csak egy prána van, de attól függően, hogy hol tárolódik, és melyik nádíban áramlik, eltér a funkciója."