Ezek
után Vaszistha a saját fiaként nevelte fel Nahusát az ásramjában.
A fiú intelligens volt és gyorsan tanult. A fegyverek használatát
is megtanulta. Mivel az erdőben lakott, és Vaszistha oktatta,
hamarosan ragyogó gondolkodó és vadász lett belőle. De ez még
nem minden. Nahusa nem értette, hogy a bölcs miért oktatta neki a
diplomáciát és egy királyság igazgatásának művészetét is.
Hamarosan
Nahusa délceg legénnyé cseperedett. Egy napon Nahusa látta, hogy
egy ember látogatja meg Vaszistha erdei hajlékát, és beszélt
vele. Vaszistha Nahusát is meghívta, hogy vegyen részt a
beszélgetésben. Az ember nagyon fáradtnak és űzöttnek tűnt.
Nahusát érdekelte, hogy mi aggasztja az embert. „Uram! Hunda az!
Hunda egy átok a környékre. Mindenkit rettegésben tart, aki az
erdő körül él. Az emberek nem mernek szembeszállni vele, mert
erős és hatalmas.”
Vaszistha
ránézett az emberre, majd Nahusára, és azt kérdezte: „Ez a
Hunda mindig ilyen volt?”
Az
ember bólogatott, és azt mondta: „Az elmúlt jó pár évben
mindenkinek csak bajt okozott, amióta elrabolta Pratisthána
hercegét...” Nahusa azt érezte, hogy mélyen megdobban a szíve,
amikor a Pratisthána nevet hallotta, mintha hívogatná ez az
ismeretlen hely. Emellett az ember szavai: „Pratisthána hercege”
is furcsán hangzottak.
“Igen,
Uram!” - most nézett rá először Nahusára, és így folytatta:
„Áju királynak és Indumati királynőnek volt egy fia, de Hunda
elrabolta a gyermeket, amikor még csak egy éves volt. Senki nem
tudja, hogy mi történt a gyermekkel azután. A legtöbben azt
gondolják, hogy a herceg meghalt, ami nagyon is lehetséges.” Az
ember nagyot sóhajtott. „A király és a királynő azonban
makacsok. Ők szilárdan hisznek abban, hogy a fiuk vissza fog
térni.” Az ember megrázta a fejét álmélkodásában. „Olyan,
mintha biztosak lennének abban, hogy a fiuk életben van.”
Nahusa
hallgatta, ahogy az ember arról beszél, hogy Hunda szenvedést okoz
a falusiaknak. Nahusa méregbe gurult. Ez a Hunda nagy gonosztevő,
és meg kell állítani! Vaszistha megszólalt: „Ne aggódj! Vedd
úgy, hogy a problémád már meg van oldva!” Vaszistha ránézett
Nahusára és mély meggyőződéssel mondta: „Hunda már senkinek
sem fog bajt okozni.” A férfi meghajtotta a fejét a bölcs előtt,
és elment.
Ekkor
Vaszistha Nahusához fordult és azt mondta: „Nahusa! Mielőtt
nekiindulsz, hogy beteljesítsd a sorsodat, van egy történet, amit
el kell mondanom neked! Nahusa megdöbbenéssel hallgatta a bölcs
szavait, miközben mellette ült. Vaszistha mindent elmondott neki a
születéséről, és arról, ahogy az ásramjába került.
Nahusa lassan lehajtotta a fejét. Vaszistha ünnepélyes mosollyal
folytatta: „Nos, Pratisthána hercege, van egy másik történet
is, amiről tudnod kell, ez pedig Asókaszundarí.”
Nahusa
értetlenkedve nézett, miközben a bölcs folytatta: „Ő az Úr
Siva és Párvatí kívánság-lánya, akinek Párvatí istennő azt
az áldást adta, hogyegy nagy király fogja feleségül venni, akit
Nahusának hívnak. Később Asókaszundarí találkozott Hundával,
de sikerült elmenekülnie tőle. De aznap Asókaszundarí megátkozta
Hundát, hogy a jövendőbelije fogja megölni. Tehát Hunda sorsa
az, hogy te öld meg.” A bölcs Nahusára nézett, akinek millió
gondolat kavargott a fejében.
Végül
Nahusa, a guruja áldásaival elment, hogy megölje Hundát.
Félelmetes csata alakult ki kettejük között. Nahusa remek harcos
volt, mert Vaszistha arra is kiképezte. Hunda erőlködött, hogy ne
maradjon alul a csatában, de végül Nahusa megölte. Mindenki
üdvrivalgással fogadta a démon halálát.
Ezután
Nahusa Pratisthána királyságába ment. Áju király és Indumati
nagyon megörült annak, hogy visszatért a fiuk. Indumati nagyon
örült, hogy férfiként látta viszont a fiát, aki most készen
állt arra, hogy átvegye a királyság irányítását. Még több
ok lett az ünneplésre, amikor Nahusa elment és találkozott
Asókaszundaríval.
Asókaszundarí
szégyenlősen fogadta, és első pillantásra egymásba szerettek.
Asókaszundarí sokat hallott Nahusa bátorságáról és régóta
arra várt, hogy egy nap eljöjjön hozzá. Miután Vaszistha beszélt
neki Asókaszundaríról, Nahusa is mindent meg akart tudni róla,
hallott a szépségéről és éles elméjéről és el volt
ragadtatva tőle. Pratisthána királysága megünnepelte a
trónörökös, Nahusa és Asókaszundarí házasságát. Miután
Pratisthána királya lett, erényesen kormányozta a királyságot
és száz lóáldozatot hajtott végre. Annyira kiváló király
volt, hogy a félistenek kijelölték Indra posztjára, amíg az
távol volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése