Mit mond a tudomány a rendszeres füvezésről?

Kezdjük talán azzal, hogy nem vagyok a tudatmódosító szerek híve, és szerintem a használatuk nem elengedhetetlen a spirituális állapotok eléréséhez. Azzal is tisztában vagyok, hogy Indiában a saivita szádhuk, a nágababák előszeretettel szívják a vadkendert a chillumban, az agyagból készült pipájukban, ráadásul töményen, azaz dohánylevelek hozzáadása nélkül. Ugyanakkor nem ítélem el vagy nézem le a szert használókat, hiszen felnőtt emberek vagyunk, mindenki azt kezd az egészségével és a tudatával, amit akar. Azzal is tisztában vagyok, hogy a pro és kontra cikkek sok esetben részrehajló szerzők tollából születnek, és így örültem, hogy találtam végre egy cikket, amely viszonylag tárgyilagosan igyekszik kezelni a témát. A cikk eredetijét Arjun Walia írta, és a Collective Evolution honlapon jelent meg. Akit bővebben érdekel a téma, az tanulmányozza át az eredetit is, illetve nézze meg az ott hivatkozott kutatásokat.

A marijuana orvosi alkalmazásáról és az általa kifejtett jótékony hatásokról már számos kutatás látott napvilágot, a szerző azonban a vadkender rendszeres (napi szintű) és hosszú távú szívásának veszélyeire igyekszik felhívni a figyelmet. Felnőtt emberek lévén, a mellette és ellene szóló érvek ismeretében dönthetünk a szokásainkról. A szerző hét tudományosan megalapozott érvet sorol fel a rendszeres fűhasználat ellen.

1. A kannabisz gyógyhatásai nem érvényesülnek, ha a füstjét szívjuk be

A kutatások szerint a kannabinoidok megerősítik az immunrendszert, képesek elpusztítani a rákos sejteket, regenerálják az agysejteket, és még egyéb kedvező hatásokat is kifejtenek. Azonban ehhez nem elszívni kell a szárított leveleket és rügyeket, hanem olajat kell készíteni a növényből, vagy pedig el kell fogyasztani a növényt. Az elégetés során a THC kémhatása megváltozik, így a gyógyhatásai mér nem tudnak érvényesülni. Ha bármit elégetünk és beszívjuk a füstjét, az mérgező, és oxidációs stresszt vált ki a szervezetben. Tehát amikor arról van szó, hogy a kannabisz gyógyító hatású, akkor nem az elszívásáról van szó.

2. A rendszeres fűhasználat csökkentheti az agy dopamin-kiválasztását

Egy kutatás a marihuánával kapcsolatban is kimutatta azt a hatást, amit már egyéb drogok esetében bizonyítottak: csökkenti a dopamin hormon szintjét az agy striatum nevű részében. Az agynak ezen része a munkamemóriáért, az impulzív viselkedésért és a figyelem fenntartásáért felelős. A dopamint boldogsághormonnak is nevezik, és a kellemes  élményekkel (például finom ételekkel vagy szexuális élvezettel) kapcsolatos boldogságérzetet okozza az agyban.

3. A kannabisz szívása kapcsolatban állhat a skizofréniára való hajlammal

Több kutatás bizonyította, hogy azok a genetikai kódok, melyek a skizofréniára hajlamosítanak, a kannabisz szívására is hajlamosítanak. Bár az nem kimutatható, hogy az arra nem hajlamos emberek esetében a fűhasználat növeli a skizofrénia vagy neurózis kikalakulásának esélyeit, viszont ha valaki a betegség korai stádiumában kannabiszt szív, annak tünetei súlysobodnak, és az agyában is erőteljeseb strukturális változások jönnek létre. A kettő egybeesése tehát nem túl szerencsés.

4. A fű megváltoztatja az agy struktúráját

Egy tanulmányban 50 rendszeres fűhasználót vizsgáltak, akik 4 évig vagy annál tovább éltek szenvedélyüknek. Az MRI vizsgálat kimutatta, hogy csökkent a szürkeállományuk az orbitofrontális lebenyben, amely a függőségekkel is kapcsolatban áll. Ezen felül ez a lebeny irányítja az izomkontrollt, érzékfelfogást, memóriát, érzelmeket, beszédet, döntéshozatali folyamatokat és az önkontrollt is. A depressziósok szürkeállománya is csökkenni szokott ezen a területen, tehát a depresszió esetén a fűhasználat, bár látszólag csökkenti a tüneteket, felgyorsítja a szürkeállomány csökkenését.

5. A dohányzás károsítja a tüdőt

A füst beszívása, akkor is, ha dohányt, vadkendert vagy bármi mást égetünk el, számos toxikus vegyületet juttat a tüdőbe. Ennek következtében a tüdő szövetei károsodhatnak, és növekszik a krónikus tüdőbetegségekre való hajlam (köhögés, hörghurut, felső légúti fertőzések stb.) A füst beszívása tehát a marihuana fogyasztásának legkevésbé egészséges módja.

6. A vadkender szívása növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát

Több kutatás is kimutatta, hogy a rendszeres fűhasználók körében statisztikailag magasabb a szív- és érrendszeri komplikációk kialakulásának kockázata, ami bizonyos esetekben halálos kimenetelű is lehet. Bár a hatásmechanizmust még nem sikerült feltérképezni, az összefüggés ténye kimutatható.

7. Nem tudsz meglenni nélküle?

A vadkender használói sokszor visszaélnek a szer tudatmódosító hatásával. Bár a "tudatmódosítással" foglalkozó kannabisz-guruk havi egy-két alkalommal ajánlják a használatát, sokan beleesnek a napi használatba, és tulajdonképpen nem tudnak meglenni nélküle. Nem érzik jól magukat fű nélkül, sok esetben valószínűleg valami elől menekülnek a fűhasználatba, és így pszichológiai függőséget alakítanak ki a kannabisztól, ami nyilván nem jó. Semmilyen függőség nem jó, és érdemes valahogy kilábalni belőle. 

8. Tiszta fű?

Még egy dolgot érdemes figyelembe venni: amióta az USA egyes államaiban, illetve más országokban legalizálták a vadkender használatát, illetve sok más helyen is "megtűrik", hihetetlen mértékben megemelkedett a kereslet a növény iránt. Így egyre nehezebbé válik a minőségi, "tiszta" fű beszerzése. A "nagyiparilag" termelt kannabisz gyakran növényvédőszerekkel és egyéb környezetkárosító anyagokkal van szennyezve, tulajdonképpen ugyanolyan veszélyeknek van kitéve, mint a keresettebb gyógynövények. Ezekből is nehéz megfelelő tisztaságút szerezni, és így olyan károsító anyagokat is beviszünk a szervezetünkbe, melyeket elkerülhetnénk, ha nem használnánk a füvet élvezeti célra.