"A jógikus étrend
A
megerőltető
ászana-gyakorlást,
mint például a vinyásza-jógát
nem végezhetjük böjt közben, mivel túlzottan sok energiát
igényel. Csak finom passzív nyújtásokat végezhetünk. Ezért sok
jóga-iskola, például a Hatha-jóga
Pradípiká sem
ajánlja a böjtöt, mivel túlzottan megterhelőnek
tartja. Egy finomabb megközelítés, mely hasonló, bár kevésbé
látványos eredményt ad hosszabb idő
alatt, a jógikus étrend (mitáhára)
követése, ami azt jelenti, hogy kiiktatjuk az olyan ételek
fogyasztását, melyek növelik a széklet gravitációs erejét és
lefelé fordítják az apánát.
Ez azt jelenti, hogy a jógikus étrendben kerülni kell a nehezen
emészthető
és tamaszikus
ételeket. A tamaszt
gyakran tompaságnak, tétlenségnek vagy lassúságnak fordítják,
de kedvenc fordításom a néhai Surendranath Dasgupta professzor
fordítása, aki „tömeg-részecskének”
fordította.
A
jógikus étrend előnye
az alkalmankénti böjthöz képest az, hogy lehetővé
teszi az összes fontos életfunkció fenntartását, miközben még
így is pozitív hatást gyakorol az apánára,
de kevesebb mértékben. A jógikus diétában elsődlegesen
arra törekszünk, hogy kiiktassuk az étrendünkből
a túlzottan tamaszikus
és apánikus
ételeket, melyek közül a hús az elsődleges.
Egy
másik ok, ami miatt a jóga azt ajánlja, hogy iktassuk ki a húst
az étkezésünkből,
az, hogy egy élőlény
teste nem más, mint a múltbeli gondolatai, érzései és érzelmei
kikristályosodott története. Például azzal, ahogy gondolkodunk,
érzünk, és amilyen érzelmeket generálunk, megteremtjük azt,
amilyenek holnap leszünk. És ez nem csak az elmére, hanem a
testünkre is vonatkozik. Nemrégiben felfedezték, hogy azok az
emberek, akikbe szerveket ültetnek át, átveszik a donorjaik
hiedelmeit, érzelmeit, képességeit és emlékeit. Ez nem újdonság
a jóga szempontjából. A jóga kijelenti, hogy a szöveteknek és a
sejteknek is van memóriájuk, és az ászana-gyakorlás
egyik fő
célja az, hogy felszabadítsuk és töröljük ezt a memóriát,
megszabadítsuk a szöveteinket és a sejtjeinket a múltjuktól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése