A tízféle életlevegő 1. rész

Az életerőt összefoglaló néven pránának nevezzük, és ez a prána különböző áramlatokra oszlik a finom és durva fizikai testünkön belül. Egyes írások szerint ötven váju, azaz áramlat is létezik, de elég, ha most az öt fő és az öt másodlagos váju funkcióját megismerjük.

Mind a tíz váju kettőből jön létre: a pránából, mely úgy ragyog, mint a Nap, és az apánából, mely pedig a Holdhoz hasonlítható. Ez a két energia spontán módon mozog minden be- és kilégzésnél, méghozzá ellentétes irányban (a prána fölfelé a belégzéssel, míg az apána lefelé a kilégzéssel). A tantrák szerin a prána váju a krijá saktit (a cselekvés energiáját) és a pingalá nádít képviseli, az apána pedig a gjána saktit ( a tudás erejét) és az ídá nádít. A harmadik sakti a pará sakti, vagyis a legmagasabb rendű. Ez az iccshá sakti (akaraterő), mely a Kundaliníből származik és a szusumnában kel életre.

Nézzük meg most részletesebben az öt fő vájut! Az öt fő áramlat a prána váju, apána váju, szamána váju, udána váju és a vjána váju. Mindegyikre úgy tekinthetünk, mint a fizikai test bizonyos területét és funkcióit irányító energiákra, ugyanakkor érzelmi és mentális hatásokat is kiváltanak.

1. Prána váju. Míg a prána az életerő általános kifejezésére használt fogalom, a prána váju az öt specifikus váju egyike. A torok és a szív között helyezkedik el, és a dzsálándhára bandhával áll kapcsolatban. A székhelye a szív, és ez a váju felügyeli a szív működését. A prána váju tüzes természetű, és a Jóga-vaszistha szerint minden pillanatban hőt hoz létre a szívben, majd az arcunkban is.

2. Apána váju. Míg a prána váju a belégzés mozgatórugója, az apána váju a kilégzésé. Az apána hűsítő, hold-jellegű energia, mely kívülről védelmezi a testünket. A gravitációval is kapcsolatban áll, így gyakran egy lefelé csörgedező hűs patakhoz hasonlítják. Ez a váju irányítja a test kiválasztó funkcióit. Mint ahogy a kilégzéssel eltávolítjuk a szükségtelenné vált levegőt, az apána váju hasonlóképpen működik a vesékben, vastagbélben, végbélben, húgyhólyagban és a nemi szervekben is. A széklet és vizelet kiválasztását, valamint az ondó és menstruációs folyadék kibocsátását, és a magzat megszületését is ez az erő irányítja.

3. Szamána váju. Ez az emésztés ereje, vagyis az „emésztési tűz”, mely a hasi szervek és mirigyek működését vezérli. A szamána kiegyensúlyozó hatást gyakorol a pránára és az apánára. Minden szinten elősegíti az emésztést és az egyensúlyt: fizikai, mentális és érzelmi szinten is. A szív aljától a köldökig terjedő területen uralkodik, és a napfonatot vagy a köldököt tekintik a székhelyének. Míg a prána váju a befogadást és felépítést vezérli, az apána váju pedig a lebontást és kiválasztást, illetve ez a két erő mozgatja a pránát föl-le az ídában és a pingalában, így meghatározva önmagunk választásait, eltökéltségünket, „földeltségünket”, gyökereinket, addig a szamána az átalakítás és megkülönböztetés, a lényeg kiválasztásának képességét befolyásolja.

(Befejezés következik)