2016. július 17., vasárnap

A dropback gyakorlása

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

A dropback gyakorlása

A fenti gyakorlatok után készen állunk a teljes dropback gyakorlására. Eleinte használhatjuk egy társunk vagy a tanár segítségét, aki egy övet átfűzve a derekunk mögött segít leereszkedni és felegyenesedni. Viszont arra kell törekedni, hogy minél kevésbé támaszkodjunk a segítőre. Amikor már csak a derekunk mögött tartja a kezét leereszkedés és felegyenesedés közben, anélkül, hogy hozzáérne, akkor készek vagyunk az önálló gyakorlásara.

Az önálló gyakorlásnál kétféleképpen kezdhetjük a gyakorlatot: vagy a hídból felállással, vagy a hátraereszkedéssel álló helyzetből.

A: felállás hídból. Vegyük fel a hídpózt hanyatt fekvésből, és sétáljunk be a tenyereinkkel a talpainkhoz, amilyen közel csak tudunk. Kezdjük el ringatni a csípőt előre-hátra, majd a harmadik ringatásnál vigyük bele a legtöbb lendületet, és a tenyerekkel könnyedén lökjük el magunkat a talajtól, Amikor érezzük, hogy a súlypontunk átlendült a talpak fölött, akkor egyenesedjünk ki a combok és a has segítségével, majd fékezzük meg a lendületet. Eleinte előfordulhat, hogy ki kell lépnünk az egyik lábunkkal, hogy ne essünk előre, de ezt később be tudjuk hangolni.


B: hátraereszkedés hídba. Álló helyzetben nyissuk a lábunkat csípőszéles terpeszbe, a lábfejeket párhuzamosan tartva. A tenyereket helyezzük imatartásba, majd kezdjük meg a hátrahajlítást, a súlypontot végig a talpak fölött tartva. Ha már látjuk a matracot a fejünk alatt, akkor lassan egyenesítsük ki és feszítsük hátra a karokat, majd engedjük bele magunkat a hídba. Az a célunk, hogy az esési fázis minél később és a talajhoz minél közelebb kezdődjön el. Magfelelő hajlékonyság és erő esetében a lendületet teljesen ki tudjuk iktatni a felállásból és a hátraereszkedésből is, és a súlypont áthelyezésével, kontrolláltan tudjuk elvégezni mindkét fázist.

Nincsenek megjegyzések: