Kowalsky és a szív forradalma

Kowával először krisnásként találkoztam, akkor még nem hallgattam a zenéjüket. A Mantra nevű krisnás zenekarral is fellépett egy időben, de utána a jógaóráimon bukkant fel. Majd elvégezte nálunk az 500 órás Mester jógaoktatói tanfolyamot, és utána elkezdett órákat is tartani az Atmában és Dunavarsányban is. Mivel nem Budapesten lakik, ezért a sűrű koncertturnézás közepette végül nem maradt ideje az órákat tartani az Atmában, bár nagyon szerették a vendégek. 

Mostanában Dunavarsányban is heti egyszer jut ideje jógaórát tartani, de mellette gyakorol, amikor teheti. A jógás évek alatt megismertem Kowa zenéjét, dalszövegeit is, melyek már tíz évvel ezelőtt is tükrözték útkeresését, több mondanivalót foglaltak magukba, mint egy átlag tinglitangli slágerzene. Az utóbbi évek albumai azonban még inkább azt mutatják, hogy összeérett benne az üzenet, amit képvisel, és amit szeretne átadni a közönségének. Múlt szombaton a Barba Negrában voltunk a Varázsszavak album lemezbemutató koncertjén. Még világosban kezdődött, és az elején egészen kellemes időjárás volt. Majd pár szám múlva elkezdett zuhogni az eső, de a felemelkedő esernyőkön kívül, melyektől sokan nem látták a színpad egy részét, nem nagyon zavartatta magát a közönség az eső miatt, lelkesen csápoltak és táncoltak tovább.

Az évek során a koncertek közönsége is sokat változott, egyre inkább a jó értelemben vett "hétköznapi emberek" koncertjei ezek. Nem látsz túl sok perifériára szorult, életcél nélküli, napjait buliról bulira és részegségről betépésre tengető embert a Kowa-koncerteken. Mindenki "hullajózan", gondolkodik, céljai vannak az életében, és együtt rezeg Kowa gondolataival. Nem lázad, nem akar rombolni, hanem építeni akar, megtalálni és megóvni azt, ami értékes, ami az egyén és a család, társadalom számára is fontos és maradandó érték. Kowa nem tagadja meg önmagát, a gyökereit, de ugyanakkor nem alkuszik meg az értékrendjével sem a közönségsiker érdekében. És a siker mégis kitart mellette. Tudja, hogy miért áll ott a színpadon nap mint nap, és tudja, hogy nem azért születik meg a fejében a következő dalszöveg, mert "the show must go on", hanem azért, mert el kell még hangoznia és meg kell még történnie sok fontos dolognak, amiben neki is megvan és meglesz a része.

Örülök, hogy a jóga nem múló hóbort nála, és tudom, hogy később még jobban előtérbe fog kerülni majd az életében, mert mindennek megvan a maga ideje. Kowa nem tekinti magát rendkívüli embernek vagy prófétának, csak azt mondja, amit a szíve diktál. Sokan tanulhatnánk tőle őszinteséget, pozitív hozzáállást és küldetéstudatot. Büszke vagyok rá, hogy a barátomnak tekinthetem, bár az utóbbi időben nem sok időt tudtunk együtt tölteni. Csak egy zárókép: az egyik számnál (talán az Új templom épül) egy női sziluettet vetítettek ki a színpadra, és egymás után kigyulladtak rajta a csakrák a szivárvány színeiben, majd a szám végén egy fehér csóva tört fel a gerince mentén. Nem tudom, hogy a közönségből kinek mi jött le, de bizonyára mindenki tudatalattijába bevésődött a kép.