Funkcionális edzés - mi az?

Ez a kifejezés talán még divatosabb, mint a „funkcionális jóga”, és ha feltennénk a címben szereplő kérdést valakinek, akkor a legtöbben bizonyára rávágnák, hogy „Hát a crossfit!”. Nos, a funkcionális edzés kifejezés eredetileg olyan edzésformát jelentett, ami „használható”, vagyis egy adott sportágat űző sportoló céljait elősegíti, a számára fontos képességeket fejleszti. Azóta persze a különböző sportágakat oktató edzők is jobban elemeire bontják a dolgot: vannak általános fizikai felkészítő gyakorlatok (GPP – General Physical Preparation) és speciális fizikai előkészítő gyakorlatok (SPP – Special Physical Preparation), emellett még külön erő- és állóképességi edzések (Strength and Conditioning). Persze ezeken belül a gyakorlatok ismétlődhetnek, igazából csak a hangsúly más.

A rekreációs sportban, vagyis a nem versenysportot űzők között a funkcionális edzés fogalma kissé más színezetet nyert: olyan edzésforma, ami általánosan használható képességekkel ruházza fel a gyakorlóját. Vagyis fejleszti az erőt, állóképességet, gyorsaságot, a mozgáskoordinációt és a mobilitást is. Ezt még további alegységekre is bonthatnák, ahogyan a crossfit-ideológia teszi, de szerintem itt érdemes is megállni.

Először is fektessünk le két alapvetést, ami a hobbi-sportolókra általában véve igaz: 1. nincsenek konkrét edzéscéljaik, inkább csak általános elképzelésük van arról, hogy mit szeretnének elérni. 2. Szórakoztatásra vágynak, tehát szívesen megcsinálnak olyan feladatokat, amiknek nem tudják, mi az értelme, de nehéz, és leköti a figyelmüket. Ezzel nincs is semmi baj, hiszen még mindig jobb, ha valaki rendszeresen mozog, mintha egyáltalán nem tenné.

A baj inkább ott van, hogy ha egyszerre egy csomó képességet és készséget szeretnék fejleszteni, akkor két problémával fogjuk szembetalálni magunkat:

1. Egyik sem fog fejlődni igazán, mert túl sok felé oszlik meg a figyelem, és mindennel foglalkozunk egy kicsit, de semmivel sem foglalkozunk eleget. Ne feledjük, hogy olyan sportolókról beszélünk, akik mondjuk heti 3-4 vagy legfeljebb 5-6 órát töltenek edzéssel, és nem hivatásosokról, aki néha napi szinten mozognak ennyi időt.

2. A túl sokféle mozgási feladat leterheli az idegrendszert, így nem tud megfelelően adaptálódni egyikhez sem, vagyis a sportoló nem fogja tudni maximális hatékonysággal és biztonsággal végrehajtani a sportmozgásokat. Így a sérülés veszélye is sokkal nagyobb. Ehhez képest egy konditermi súlyzós vagy gépes edzés mozdulatait sokkal hamarabb el lehet sajátítani, és biztonságosabban lehet végezni. A súlyemelés, gyűrű-gyakorlatok, tornász-elemek, kettlebell és megannyi más gyakorlat, amik bekerültek a funkcionális edzés vagy a crossfit eszköztárába, általában nehezebben megtanulhatók, és kellő körültekintés híján könnyebben okozhatnak sérülést. De legalább szórakoztatók.

Tehát ha valaki funkcionális edzést szeretne végezni, akkor az a javaslatom, hogy keressen fel egy ténylegesen felkészült edzőt, és az első napokban azt próbálja meg eldönteni, hogy mik az edzéscéljai. Ha ez már körvonalazódott, akkor tanulja meg alaposan azt a körülbelül egy tucat gyakorlatot, ami elvezeti a céljához, mert így legalább abban profivá válhat, nem pedig több száz gyakorlat végzésében marad dilettáns, kockáztatva a sérülés veszélyét.