Térjünk
vissza azonban Vaszistha kijelentéséhez: annak tettei, akik őszinte
erőfeszítést
tesznek az önvalóval, nincsenek korlátozva a karma által. Ez egy
egyetemes kijelentés, hiszen bárki, bármikor elérkezhet egy
őszinte
pillanathoz, amikor keresi önmagát, keresi Istent, keresi a
válaszokat a végső
kérdésekre. Az önvaló őszinteségének
fejlesztése nem könnyű
feladat, de mindenkinek a szabad döntésére van bízva. Így
történhetett meg a világtörténelem során, hogy számos szent
jutott el Isten közelébe, különböző
helyeken, időkben,
különböző
hitrendszereket és vallási vagy jógikus eszközöket használva. A
siker nem az eszköztől
vagy a kapott útmutatástól függ, hanem a gyakorló
őszinteségétől.
Sok spirituális hagyományban a mevilágosodás vagy felszabadulás elérését Isteni kegyelemnek, ajándéknak tekintik, és néha azt is mondják, hogy indokolatlan, vagyis nem a gyakorló erőfeszítéseitől függ, hogy eléri-e a tökéletességet vagy nem. Ezt valamilyen szinten Patandzsalí is elismeri, például amikor kijelenti, hogy azok, akik az Ísvara-pranidhánát gyakorolják, vagyis meghódolnak Isten előtt, nagyon gyorsan elérhetik a szamádhit. Ettől eltekintve azonban Patandzsalí a jógi személyes erőfeszítésére, intenzív gyakorlására helyezi a hagnsúlyt, aminek fenntartása nyilvánvalóan a szabad akarat tudatos felhasználásának függvénye.
A szabad akarat magasabb fokozatának megszerzése tehát nem választható külön attól, hogy a gyakorló egyre tudatosabban felelősséget vállal minden egyes tettéért, döntéséért és annak következményeiért. Amikor a jógi minden egyes lélgezetvételének és gondolatai minden rezdülésének urává válik, akkor a karmájának és a szabad akaratának a mesterévé is válik egyben.
A
spirituális út bármelyik szintjén vannak azonban buktatók, és
abban a pillanatban, hogy a jógi letér az önvaló őszinte
erőfeszítésének
útjáról, ismét a karma „karmai” közé kerül. Ez történt
számtalan jógival, akik az elért misztikus képességeket az
egójuk vagy a hatalmuk növelésére fordították. Vaszistha és
Visvámitra konfliktusa is önmagában hasonló esetre ad példát,
de azt majd máskor elmesélem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése