Az egó és a hamis guru

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

A Bhágavata Purána leírása szerint Visnu azért szállt alá Vámana avatára formájában, hogy visszaállítása Indra hatalmát a mennyekben, amit Mahábalí, a jámbor aszura király vett el tőle. Mahábalí nagylelkű király volt, aki komoly lemondásokat és vezekléseket végzett, és ezzel kivívta az egész világ elismerését. A dicsőség, amit az udvartartásától és másoktól kapott, azt eredményezte, hogy a világ legfontosabb személyiségének kezdte képzelni magát. Elhitte, hogy mindenkin tud segíteni, és mindenkinek meg tudja adni azt, amit kér. Bár jámbor és jóindulatú volt, elbízta magát tettei miatt és elfelejtette, hogy a mindenható Visnu még nála is hatalmasabb. A dharma (vallásos elvek) szerint mindenkinek végre kell hajtania a kötelességét, és a király kötelessége az, hogy másokat segítsen. Mahábalí az Úr odaadó híve volt. Ez a történet egy jó példa arra, hogy a Legfelsőbb semleges és nem részrehajló, és mindig megpróbálja egyensúlyba hozni a világot. Mindenkire szórja isteni fényét, attól függetlenül, hogy ki hogyan cselekszik.

Vámana egy törpe bráhmana kisfiú formájában megjelent a király palotájában, hogy hérom lépésnyi földet kérjen tőle adományba. Mahábalí ezt készséggel megtette, a guruja, Sukrácsárja figyelmeztetése ellenére. Ekkor Vámana megnyilvánította hatalmas formáját és mindhárom világot átlépte. Egy lépéssel átlépte a mennyek és a föld közötti teret, a másodikkal a föld és az alsó világok közötti teret. Ezután megkérdezte, hogy hová helyezze a lábát a harmadik lépésnél, és mivel Mahábalí nem tudta betartani ígéretét, meghódolt Vámana előtt, és azt kérte, hogy a fejére helyezze a harmadik lépést. Ekkor Vámana a király fejére lépett, megszabadította őt hamis büszkeségétől, és a halhatatlanság áldásával jutalmazta alázatáért. A puránák szerint az első lépésnél az Úr Visnu átlyukasztotta az univerzum burkolatát a lábujjával, és ezen a lyukon keresztül száll alá a Gangesz folyó az univerzumban.

Amikor az Úr Vámana így Mahábalí egész királyságát elvette tőle, és visszaadta azt Indrának, Mahábalí menedéket kért az Úrtól. Ekkor Visnu, tekintettel Mahábalí, és nagyapja, Prahláda hűséges odaadására, a Pátálába, vagyis az alvilágba száműzte Mahábalít és alattvalóit. Egyes források szerint Vémana nem is lépett az alvilágba, hanem Mahábalíra bízta annak fennhatóságát. Mahábalí engedélyt kapott Vámanától arra, hogy minden évben egyszer meglátogassa a népét, és ellenőrizze, hogy minden rendben van-e velük. Az indiai Onam fesztivál annak az ünnepe, amikor Mahábalí visszartér elveszített királyságába.

Az egó és a hamis guru

Mahábalí történetében Sukrácsárja a hamis gurut képviseli, aki becsapja a tanítványát önös érdekeit szem előtt tartva, és így megakadályozza tanítványa lelki fejlődését. Sukrácsárja felismerte, hogy Vámana nem más, mint az Úr Visnu, és ha Mahábalí teljesíti a kérését, akkor minden vagyonát el fogja veszíteni. Ezért arra utasította Mahábalít, hogy tagadja meg a bráhmana kérését. Mivel azonban Mahábalí az Úr Visnu tiszta híve volt, amikor megtudta, hogy lehetősége adódott meghódolni az úr Visnu előtt a vagyonával, akkor ezt habozás nélkül megtette, még a guruja átkának terhe alatt is. A hiteles guru nem más, mint a szívben lévő guru, azaz a Paramátmá külső képviselője. ha tehát a szívünk mást diktál, mint amit a guru mond, akkor lehet, hogy jobb a szívünkre hallgatni. Mahábalínak így sikerült megszabadulnia a hamis egójától.

Vámana megtanította Mahábalínak, hogy a büszkeség megakadályozza a spirituális fejlődést, ezért fel kell adni, és hogy a vagyont addig kell értékelni, ameddig van, mert könnyedén elveszhet. Miután Mahábalí fejére lépett, Vámana felvette Mahávisnu négykarú formáját, és elégedetté vált Mahábalí eltökéltségével, hogy betartsa az ígéretét, a guruja átka és a vagyona elvesztése ellenére. Vámana adta a Mahábalí nevet a királynak, mivel mahátmának (nagyszerű léleknek) tekintette. Megáldotta, hogy visszatérhet a lelki világba és nagyapjával, Prahládával együtt szolgálhatja ott istent. Azt is kijelentette, hogy a következő júgában Mahábalí lesz az univerzum ura.

Mahábalí az ahankárát, vagyis az egót képviseli, a három lépés pedig a létezés, illetve tudat három aspektusát (ébrenlét, álom és mélyalvás), a végső lépés pedig, amit Vámana Mahábalí fejére helyezett, a három létsíktól történő megszabadulást és a móksa (felszabadulás) elérését képviseli.