"Míg a dháranában és a pratjáhárában elért eredmény mennyiségi módon is mérhető, a hetedik és nyolcadik ág, a dhjána (meditáció) és a szamádhi (elmerülés) minőségi ágak, melyek a pratjáhára és a dháraná helyes és mélyülő gyakorlásának eredményei.
A
meditáció csak akkor tekinthető
jóga-meditációnak, ha bizonyos jógikus elvekre épül. Több,
mint harminc évnyi kutatás és gyakorlás során a meditáció
tizennyolc törvényét sikerült beazonosítanom, melyeket ebben a
könyvben ismertetek. Ezzel a számmal természetesen a Mahábhárata
és a Bhagavad-gítá
iránt is kifejeztem a tiszteletemet, mely tizennyolc fejezetből
áll. Ez az a tradíció, melyben spirituális értelemben
nevelkedtem. Ezzel nem azt akarom állítani, hogy ez a tradíció
monopóliummal rendelkezik az igazságot illetően.
A helyzet éppen az ellenkező.
Olyan módosításokat fogok javasolni ehhez a módszerhez, melyek
más tradíciók követői
számára is lehetővé
teszik a gyakorlását, anélkül, hogy bármiféle konfliktusokat
élnének át.
Minden
vallás és spirituális filozófia mögött egy végső igazság
rejtőzik,
ez pedig az isteni szeretet megtapasztalása (akkor is, ha így
hívják, és akkor is, ha máshogy). Ha megtapasztaljuk ezt a
szeretetet, akkor képesek leszünk értéket hozzáadni az emberi
fejlődéshez
és társadalomhoz. Hozzá tudunk járulni az egységben éléshez a
különbözőségek
ellenére is, összhangban az isteni törvénnyel. A spirituális
megvilágosodás és az isteni megnyilvánulás nem valami távoli
dolog, amit csak néhány kiválasztott érhet el. Ellenkezőleg,
ez a születési jogunk és isteni kötelességünk. Az itt leírt
meditációs technika ereje képes ezt megadni. Ez első
olvasatra bátor kijelentésnek hangozhat, de ha gyakoroljuk a
tizennyolc törvénnyel kapcsolatos technikákat, akkor saját magunk
is meggyőződhetünk
erről.
Hogyan
kell használni ezt a könyvet?
A
meditáció tizennyolc törvényét, melyet ebben a könyvben
ismertetek, három részre osztottam, mindegyik rész hat törvényt
tartalmaz. Hat törvény a hatha-jógához
kapcsolódik. A hatha-jóga
a meditáció fizikai dimenziója, és általában a testhelyzetekből
(ászanákból),
a légzőgyakorlatokból
(pránájámából)
és a tisztító gyakorlatokból (krijákból)
áll. Az első
rész azt magyarázza el, hogy ezek a fizikai technikák milyen
kapcsolatban vannak a meditáció gyakorlásával, és hogyan
támogatják, illetve idézik elő
azt. Ha az olvasó már ismeri az előző
könyveimet, illetve gyakorolta a bennük leírt technikákat, és
szeretné minél előbb
elkezdeni a meditációt, akkor kihagyhatja az első
részben ismertetett gyakorlatokat, kivéve a harmadik és hatodik
fejezetben lévőket,
melyek újak. Bár az első
rész bizonyos tekintetben az előző
könyveim összefoglalója, sok témát új perspektívából,
kifejezetten a meditáció szemszögéből
ismertet. Ezeket a témákat a következők
miatt veszem sorra:
- Hogy a meditálók megértsék, hogy a hatha-jóga módszerei nem furcsa gyakorlatok, melyeknek semmi közük a meditációhoz, hanem a meditáció és a rádzsa-jóga fontos előkészítő gyakorlatai.
- Hogy rámutassak a hatha-jóga kapcsolatára a meditációval és a spirituális jógával (bhaktival), hogy az ászana és a pránájáma gyakorlói megértsék őket és beintegrálják a jóga-meditációt a meglévő gyakorlásukba."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése