Hanumán
és Madhvácsárja
A
Visnu-hívők úgy tartják, hogy Váju, a szél istene három
inkarnáción keresztül szolgálta az Úr Visnut. Hanumánként az
Úr Rámát szolgálta; Bhímaként Krisnát szolgálta;
Madhvácsárjaként (1197-76) pedig magalapította a vaisnava
hagyományt.
Érdemes
megjegyezni, hogy fiatalkorában Madhvácsárja kiemelkedő volt a
testedzés és a sportversenyek terén, és nagyon erősnek is nézett
ki. Hanumán kultuszának is lényeges része a fizikai erő,
Hanumánt tartják a birkózók és testépítők védelmező
istenségének. Egyik népszerű neve Vadzsránga-balí, ami azt
jelenti, hogy nagyerejű (balí) és akinek a teste (anga)
olyan kemény, mint a villám vagy a gyémánt (vadzsra).
Az
ötfejű Hanumán
A
vaisnavák ötfejű és tízkarú formában imádják
Hanumánt. Ez egy szinkretikus forma, mely az öt fontos vaisnava
istenséget jeleníti meg:
- középen egy majomfej (Hanumán)
- egy oroszlánfej néz délre (Naraszimha)
- egy sas feje néz nyugatra (Garunda)
- egy vaddisznófej néz északra (Varáha)
- egy lófej néz az ég felé (Hajagríva)
Mindegyik
fej bizonyos jellemvonásokat szimbolizál: Hanumán az erőt és a
bátorságot; Naraszimha (az Úr Visnu ember-oroszán inkarnációja)
a félelemnélküliséget; Garuda (az Úr Visnu szárnyas hordozója)
a mágikus erőt és a kígyómarás ellenszerét; Varáha (az Úr
Visnu vadkan-inkarnációja) az egészséget és a gonosz
elüldözését; Hajagríva (az úr Visnu ló-inkarnációja) pedig
az ellenségek feletti győzelmet.
Hanumán
spirituális jelentősége
Minden
misztikus törekvés célja az egyéni lélek egyesülése a
Legfelsőbb Lélekkel. Az Adhjátma (azaz „spirituális”)
Rámájanában, mely egy 14-15. századból származó spirituális
szöveg, Szítá képviseli az egyéni lelket „dzsívátmát”,
mely elkülönült az Univerzális lélektől, melyet Ráma képvisel.
Ebben a szép leírásban Hanumán az odaadást személyesíti meg,
mely megsemmisíti az ahankárát, vagyis az egót (Rávanát)
és újra egyesíti a kettőt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése