Ádám hídja

A hanumánászanával kapcsolatos kutatásaim közepette bukkantam erre a Wikipedia-oldalra, amely az Indiai-félsziget és Srí Lanka közötti hajdani összekötő hídról szól. Mindjárt el is mondom, hogy mi a történet érdekessége. A Rámájána mítoszai szerint Hanumán és a majomhadsereg egy hidat épített Indiából Lankára, hogy az Úr Ráma és a hadserege át tudjon kelni, és le tudja győzni Rávanát. Én hiszek az ind mítoszokban, tehát biztos vagyok benne, hogy valaha létezett egy híd India és Lanka között, a kérdés csupán annyi, hogy ez a híd, illetve korall- illetve mészkő-szirtek sora, mely 48 kilométer hosszan húzódik a Dél-indiai Pamban sziget (amit Rámésvaram szigetnek is neveznek) és a Srí Lanka partjaihoz közeli Mannar sziget között, ugyanaz-e. Induljunk ki tehát a Rámájánából: 


1. Lanka elhelyezkedése. Vannak olyan valláskutatók, akik szerint a mitológiai Lanka, Rávana királysága sokkal délebbre helyezkedett el, mint Srí Lanka (Ceylon) szigete. A Rámájána szerint Hanumán 1000 jódzsana, vagyis 1300 km távolságra ugrott Rámésvaramból, hogy megérkezzen Lankára. Ez pedig a mai Maldív-szigetek területét valószínűsítené, mint Rávana hajdani királyságának helyét. Más kutatók viszont költői túlzásnak tartják az 1000 jódzsana távolságot, és Srí Lankát tekintik Rávana városának. 

2. A Rámájána kora. A második kérdés az, hogy pontosan mikor is épült a majmok által készített híd. A Rámájanában található információk szerint Ráma a Trétá-júgában élt. Ha a júgák korábban levezetett hosszát vesszük alapul (Kali-júga 432000 év, ebből kb 5000 telt el, Dvápara-júga 864000 év, és Trétá júga 1 296 000 év), akkor a Rámájána kora 870 000 és 1 200 000 évvel ezelőtt lehetett. Ismét egyes történészek sokkal rövidebbnek tekintik a júgákat, mivel félisteni évekkel számolnak földi helyett; és bár elfogadják, hogy a Kali-júga 5116 éve kezdődött, a Trétá júgát 9300 évvel ezelőttre teszik, Ráma születését pedig Kr. e. 7323-ra. Szóval akkor a híd vagy majdnem egy millió éve, vagy csak 9300 éve épült.

3. A híd építése. A Rámájánában azt olvashatjuk, hogy az óceán mély volt India és Lanka között, így nagyon sokáig tartott volna annyi követ odahordani, amivel fel lehet tölteni a tenger medrét. Ezért a majmok kieszeltek egy módszert, amivel időt nyerhetnek. Minden egyes kőre ráírták Ráma nevét, mivel misztikus erőt tulajdonítottak annak. Amikor a köveket beledobták a tengerbe, azok nem süllyedtek el, hanem a felszínén lebegtek, méghozzá egy helyben, vagyis nem sodorta el őket az áramlat. Erre kétféle magyarázatot szoktak adni: az egyik szerint a kövek alatt farönkök voltak és azok tartották a hidat a víz felszínén. A másik szerint a kövek belülről üregesek voltak, és azért lebegtek. Ilyen lebegő kövek ma is vannak Rámésvaramban, és több templomban meg lehet tekinteni őket. A bökkenő csak az, hogy Rámésvaram környékén nincs vulkán, márpedig a buborékos lebegő kövek általában vulkáni eredetűek. 

4. Emberi építmény, vagy természetes képződmény? Az India és Lanka között található zátonysorról azt írják a történeti krónikák, hogy az 1964-es ciklon előtt gyalogszerrel át lehetett kelni rajta. A tenger ma is olyan sekély a zátonyok fölött, hogy lehetetlen a biztonságos áthajózása, és egyes szirtek ki is lógnak a tengerből. A zátonyok 1-10 méter mélyen sorakoznak, és műhold-felvételről tisztán kivehetőek. Az Archeological Survey of India szerint a híd természetes képződmény, bár egy kutató van, aki szerint ez lehetetlen. A korallszirtek ugyanis homokzátonyokon fekszenek, míg a korallok általában csak víz alatti sziklákon tudnak megtelepedni. Egy újságcikk szerint a híd emberkéz alkotta építmény (vagy majomkéz, isteni beavatkozással), és 1 750 000 éves. Ez a hír azonban nem annyira alátámasztott, inkább a bulvár kategóriába tartozik. A fenti képen a Landsat 7 szonda fotóján láthatóak az India és Srí Lanka között húzódó korallszirtek, alatta pedig egy légifelvétel India felől. Mindenki döntse el, hogy mi a benyomása róla. 

5. Tudományos datálás. A GSI adatai alapján a szirteket alkotó korallok kb 125000 évesek. Rádiókarbon módszerrel 7000-18000 évesre datálták a szirteket. A Centre for Remote Sensing 3500-4000 évesre datálja a képződményt. Minden esetre nehéz lenne elhinni, hogy egy több, mint egymillió éves mesterséges híd (bármilyen technilógiával készült is) még mindig meglenne. Szóval innentől elég nehéz eldönteni, hogy a híd (ami úgy néz ki, hogy valóban létezett és járható volt még pár száz éve is) azonos-e a Rámájana hídjával, vagy egy teljesen más képződményről van-e szó.

6. Hogy jön ide Ádám? Érdekes, hogy a helyiek körében Ádám hídjakánt híresült el a hely (Atam Palam). Nos, számomra ez a kulturális kapcsolat a legérdekesebb a hindu és az ábrahámita mitológia között. Egyes korai iszlám források szerint ugyanis Srí Lankában található az a hegy, ahová Ádám leesett, amikor kiűzetett a Paradicsomból, és onnan sétált át a hídon Indiába, majd népesítette be az egész földet. Ha ezt az alapvetést igaznak tekintjük, és szintén kb 6000 évvel ezelőttre datáljuk ezt az eseményt, akkor ez érdekes kulturális összefüggésekre mutathat rá. Persze ezzel sem ért egyet minden tudós vagy kreacionista. Egyesek szerint az emberiség génállománya 100, vagy legfeljebb 200 ezer évre vezethető vissza, és ekkorra datálják Ádám és Éva mondáját. 

7. Ádám lábnyoma. A Srí Lanka közepén található, 2200 méter magas Samanalakanda hegyről elmondhatjuk, hogy a világvallások találkozóhelye. A hegy tetején egy 1.8 méteres lábnyom található, melyet Srí Pádának neveznek. A buddhisták szerint természetesen Buddha lábnyoma, a hinduk szerint Siváé, míg a keresztények és mohamedánok szerint Ádám lábnyoma található a hegytetőn. Nem véletlenül szoktam azt mondani, hogy a vallás egy szubjektív dolog, mindenki úgy imádja Istent, ahogyan hisz benne, és számára az az igazság. Kis lépés az embernek, nagy lépés az emberiségnek.