A bhútasuddhi technikája

Újabb részlet Gregor Maehle Pránájáma-könyvéből:

"A bhútasuddhi (egyszerűsített) technikája

Kumbhaka közben a múládhára csakrát vizualizáljuk a gáton, négy szirma van, sötétvörös, a föld elemhez, a jantrájához, a szaglás érzékéhez és a Lam bídzsa-mantrához kapcsolódik.

Vigyük bele mindezeket a tulajdonságokat a Lam bídzsába, és emeljük fel a pránát (koncentráció és vizualizáció által) a szvádhisthána csakra helyére. Itt vizualizáljuk a szvádhisthána csakrát hat szirmával, narancssárga színben, a hozzá társuló víz elemmel, az ízlelés érzékével és a Vam bídzsa-mantrával.

Vigyük bele a csakra összes tulajdonságát a mantrába és emeljük fel a pránát (koncentráció és vizualizáció által) a manipúra csakra helyére a deréktájon. Itt vizualizáljuk a csakrát tíz szirmával és a viharfelhőre emlékeztető, feketéskék színével, a hozzá társuló tűz elemmel, a látható forma érzékével és a Ram bídzsa-mantrával.

Vigyük bele a csakra összes tulajdonságát a mantrába és emeljük fel a pránát (koncentráció és vizualizáció által) az anáhata csakra helyére a mellkasban. Itt vizualizáljuk a csakrát tizenkét szirmával, élénkvörös, a manduka virágra emlékeztető színben, a hozzá tartozó levegő elemmel, tapintás-érzékkel és a Jam bídzsa-mantrával.

Vigyük bele a csakra összes tulajdonságát a mantrába és emeljük fel a pránát (koncentráció és vizualizáció által) a visuddha csakra nyaki területére. Itt vizualizáljuk a csakrát tizenhat szirmával, füstös bordó színben, a hozzá kapcsolódó éter elemmel, a hang érzékével és a Ham bídzsa-mantrával.

Vigyük bele a csakra összes tulajdonságát a mantrába és emeljük fel a pránát (koncentráció és vizualizáció által) az ágjá csakra helyére a fejben. Itt vizualizáljuk az ágjá csakrát két szirmával, ragyogó fehér színben, a hozzá kapcsolódó űr elemmel és az Óm bídzsa-mantrával.

Innen felemelhetjük a pránát a szahaszrára csakrába, mely a fejünk tetején helyezkedik el, ezer, sokszínű szirmával. Ez a csakra túl van az elemeken, az érzékeken és a mantrán.

A különböző rétegek, melyeket ebben a technikában leírtunk, fokozatosan kell egymásra vetíteni. Minden egyes alkalommal, amikor a jógi hozzáad még egy réteget, ki kell terjeszteni a kumbhakát, hogy helyet tudjunk biztosítani a technika növekvő komplexitásának. Ahogy a kumbhaka egyre hosszabbá válik, az elme egyre tisztább és ragyogóbb lesz. Ahogy az elme egyre tisztább és ragyogóbb lesz, a prána megszilárdul még jobban ki tudjuk terjeszteni a kumbhakát. Ahogy kiterjesztjük a kumbhakát, a képességünk, hogy koncentráljuk és mozgassuk a pránát, szintén kiterjed. Következésképpen az elme fokozatosan képessé válik arra, hogy felemelje a pránát a fejtetőbe a hosszú kumbhakák alatt. Ezt a folyamatot a Kundaliní felemelésének (sakti-csalanának) nevezik. Ugyanezt a folyamatot alkalmazta Theos Bernard is, aki olyan hihetetlen fizikai képességeiről volt híres, hogy három óráig állt fejenállásban, vagy több, mint egy óráig végezte a kumbhakát. Leírta, hogyan emelte fel a koncentráció segítségével a Kundalinít az egyes csakrákon keresztül, minden egyes légzésvisszatartás során, amíg bele nem merült a tudatba. Ezt a Hatha Tatva Kaumudí (53.11-15) is alátámasztja, mely azt állítja, hogy a kumbhaka alatt a jóginak a Kundalinín kell meditálnia, és egymás után végig kell vezetnie azt a csakrákon."