Vinyásza
számolás
Szapta:
Belégzésre ugorjunk előre térdelő helyzetbe. A második
sorozatban az ustrászanával
kezdődő három póz esetében is ugyanezt a vinyászát
gyakoroljuk. Megtehetjük azt, hogy egy pillanatra megtartjuk a
térdeket a levegőben, lólászanában,
mielőtt a földre eresztjük a térdeket a két tenyerünk között,
és felkészülünk a fejenállásra. Kilégzésre helyezzük a két
könyökünket vállszélességben a talajra, és kulcsoljuk össze
az ujjakat, majd támasszuk a fejünket a talajra a kezeinkbe.
Emeljük a térdeket a levegőbe, és kiegyenesített térdekkel
sétáljunk be a lábainkkal minél közelebb a fejünkhöz, hogy a
törzsünk függőleges helyzetbe kerüljön.
Astau:
Belégzésre nyomjuk a könyököket a talajba és feszítsük meg a
gerincfeszítő izmokat, majd a súlypontot a lábakról teljesen a
könyökökre hozva emeljük a lábakat a fejenállás pozíciójába.
Ha még nem biztos a végrehajtás, akkor behajlított térdekkel is
kiemelhetjük a lábainkat, de ne lökjük el magunkat a földtől a
lábakkal. Ha ellökjük magunkat, vagy bedomborítjuk a hátunkat,
akkor a súlypont a fejtető mögé kerülhet, és átfordulunk. A
gyakorlatnál mindenképpen figyeljünk arra, hogy ne legyen olyan
tárgy vagy személy a közelünkben, amely balesetet okozhat, ha
eldőlünk. A sírsászanában
a testsúly hetven százaléka a könyökökre esik, és csak kisebb
része terhelődik a fejünkre és a nyakunkra. Aktívan toljuk a
könyököket a talajba.
Nava:
Kilégzésre homorítsuk a törzset, és a lábainkat a fejünk
mögött közelítsük a talajhoz, mint a skorpió pózban. Ha a
második sorozatban vagy a befejező gyakorlatoknál gyakoroltuk a
vriscsikászanát
(skorpió pózt) vagy a sírsapádászanát
(a fejenállás D változata a befejező sorozatban, melyben a
gerincet hátrahajlítjuk és a talpakat a tarkónk felé
közelítjük). Ha elegendő hajlékonysággal rendelkezünk, akkor a
talpainkat egészen közel tudjuk engedni a talajhoz, mielőtt
beledőlünk a pózba, hogy a talpak valóban földet érjenek. A
térdeket lehetőleg egyenesítsük, és a könyököket nyomjuk
vissza a talajba, ha esetleg elemelkedtek. A stabilitás
megszerzésében segítségünkre lehet az, ha beljebb sétálunk a
talpainkkal a fejünk irányába, miután azok földet értek. A
pózban ugyanúgy nyílik a csípőhorpasz és a vállöv is, de a
váll és felső gerincszakasz esetében a nyitás intenzívebben
történik, mint ahogy a kapótászana
A változatban is erőteljesebben nyílik a váll és nyúlik a
tricepsz, mint a B változatban, amikor a tenyereinken vagyunk.
Dasa:
Belégzésre rúgjuk vissza magunkat a fejenállásba. Elegendő
hajlékonyság esetén a súlypontot azzal is át tudjuk helyezni,
hogy a mellkasunkat a könyökök irányába visszük, de ha még nem
rendelkezünk ennyi hajlékonysággal, akkor a talpainkkal könnyedén
rúgjuk el magunkat a talajtól.
Ékádasa:
Kilégzésre ereszkedjünk le a fejenállásból
csaturanga dandászanába.
Miközben a törzs lefelé dől, kapjuk fel a könyökeinket a
talajról, és helyezzük a tenyereket a talajra.
Dvádasa:
Belégzésre felfelé néző kutya.
Trajódasa:
Kilégzésre lefelé néző kutya.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése