A védikus időszámítás

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

Ha a jelenlegi univerzumunk korát szeretnénk kiszámolni, akkor ismét csak a puránákhoz kell fordulni. Brahmá ötvenegyedik évének első napjában járunk. Brahmá minden éve 360 nap hosszú. Brahmá nappala alatt az univerzum bolygóit élőlények népesítik be, majd az éjszakája során az univerzumot elárasztja a víz, és minden élőlény elpusztul.

Brahmá egy napját kalpának nevezik. Ezt az időtartamot tizennégy manvantarára szokták osztani. Brahmá jelenlegi napját Svéta Varáha Kalpának nevezik, a jelenlegi manvantara pedi a Vaivaszvata Manvantara. Mindegyik manvantarában egy Manu uralkodik a földön, akit az emberiség ősatyjának tekintenek. A jelenlegi kalpában a következő manvantarák vannak:

1. Szvajambhúva Manu - az Önmagától született fia (Harivamsa Purána 7.8)

2. Szvárócsisa Manu – az Önragyogó fia (Márkandéja Purána 67.4)

3. Uttama Manu – a Legmagasabb fia (Márk. P. 73.13)

4. Támasza Manu – a Sötétség fia (Márk. P. 73.13)

5. Raivata Manu – a Gazdagság fia (Márk. P. 75.73-74)

6. Csáksusa Manu – a Látás fia (Márk. P. 76.54)

7. Vaivaszvata Manu – A Ragyogás fia (jelenlegi Manu – Márk. P. 79.9-10)

8. Arka Szávarnika Manu – a Nap fia (Márk. P. 80.4)

9. Daksa Szávarnika – Daksa fia (Márk. P. 94.8)

10. Brahma Szávarnika – Brahmá fia (Márk. P. 94.10-14)

11. Dharma Szávarnika – Dharmarádzsa fia (Márk. P. 94.19-20)

12. Rudra Szávrnika - Rudra fia (Márk. P. 94.25)

13. Déva Szávarnika – a Félisten fia (Márk. P. 94.30)

14. Indra Szávarnika – Indra fia (Márk. P. 100.31)

Ennek megfelelően Brahmá jelenlegi napjának hetedik manvantarájában járunk, azaz délhez közeledünk. Egy manvantara 71 mahájúga hosszú. Egy mahájúga pedig négy júgából, vagyis világkorszakból áll, melyek hossza a következőképpen viszonyul egymáshoz:

1 mahájúga = 1 Szatja (Krita) júga (40%) + 1 Trétá júga (30%) + 1 Dvápara júga (20%) + 1 Kali júga (10%). A Kali júga hossza 432000 napév. Ennek megfelelően a Dvápara júga 864000 év, a Trétá júga 1296000 év, a Szatja júga pedig 1728000 év hosszú. A mahájúga, vagyis a négy korszak összegének hossza 4320 millió év. Minden egyes manvantara 4,320,000 x 71 = 306,720,000 év hosszú. Eddig hat manvantara telt el, vagyis 6 x 306,720,000 = 1,840,320,000. A jelenlegi Manvantarából 27 Mahájúga telt el, vagyis 27 x 4,320,000 = 116,640,000 év. A jelenlegi, azaz 28. mahájúgából 1 Krita, 1 Trétá és 1 Dvápara júga telt el, valamint a Kali-júgából 5112 év. Ha mindezeket összeadjuk (1,840,320,000 + 116,640,000 + 1,728,000 + 1,296,000 + 864,000 + 5112 = 1,960,853,112), akkor megkapjuk, hogy hány napév telt el Bahmá jelenlegi napjából. Ez előtt még eltelt Brahmá ötven éve ebben a teremtésben, vagyis 50 x 360(nap/kalpa) x 28 (manvantara) x 71 (mahájúga) x 4,320,000 (egy mahájúga hossza) = 154,586,880,000,000 év. Ha ehhez hozzáadjuk az 1,960,853,112 évet, akkor 155 milliárd évet kapunk. Elképzelhető, hogy merő véletlenségből, de ez a szám egybeesik azzal, amilyen idősnek a modern tudósok tartják az univerzumunkat.

A védikus időszámításban megjelenik még a félisteni nap és év mértékegysége is, amely a következőket jelenti: 1 napév = 1 félisteni nappal és éjszaka. 360 félisteni nap = 1 félisteni év. 12000 félisteni év alkot egy csaturjúgát (4800 a Krita júga, 3600 a Trétá júga, 2400 a Dvápara júga és 1200 a Kali-júga, mely 12000 x 360 = 4320000 földi évvel egyezik meg.) A félisteni év fogalma vezette félre egyes India-történészeket, amikor a puránákban leírt mitológiai és történelmi eseményeket igyekeztek datálni, ugyanis a korszakokat 360-szor rövidebbnek tekintették, mint amilyen hosszúak azok valójában voltak. Ha a valós védikus datálást használjuk, akkor el kell fogadnunk, hogy a puránák több millió évvel ezelőtt megtörtént eseményekről is beszámolnak, és a védikus kultúra nem csupán 10-12000 éves.