Bhásztriká belső kumbhakával

Újabb részlet Gregor Maehle Pránájáma-könyvéből:

"Amikor már képesek vagyunk 3 percig gyakorolni a bhásztrikát 6 másodperces légzésciklussal, többféle módon is növelhetjük a gyakorlás intenzitását. Az első és legegyértelműbb mód az, ha növeljük a légzéstárfogatot azáltal, hogy magasabbra lélegzünk a mellkasba és biztosítjuk, hogy kilégzéskor minden levegőt kifújunk. A második lépés a légzésciklus hosszának csökkentése. A percenkénti tíz légzésciklus a bhásztriká nagyon alapszintű változata. Azt javaslom, hogy lépésről lépésre növeljük az ütemet. Kell hozzá egy tanár, aki ellenőrzi a fejlődésünket és eldönti, hogy készen állunk-e a továbblépésre. A következő lépés a gyakorlás intenzívebbé tételében a belső, majd a külső kumbhakák hozzáadása. A bhásztriká minden más légzőtechnikánál sokkal több oxigénnel látja el a vérünket. Ahelyett, hogy csak ülünk és hagyjuk az oxigént eltávozni, használjuk fel a kumbhakához.

Bhásztriká belső (antara) kumbhakával

Feltételezzük, hogy már kényelmesen elsajátítottuk a fent leírt lépéseket, és képesek vagyunk percenként 10 légzéssel gyakorolni a mellkasi fújtató légzést (bhásztrikát) maximális légzéstérfogattal, három percig megállás nélkül. Közvetlen azután, hogy befejeztük a gyakorlást, a sankha múdrá segítségével zárjuk el a bal orrnyílásunkat és lélegezzünk be csak a jobbon keresztül. Ezután, a dzsálándhára bandha segítségével gyakoroljuk a kumbhakát. Majd emeljük fel a fejünket, zárjuk el a jobb orrnyílást, és lélegezzünk ki a balon keresztül. A teljes kilégzés után azonnal lélegezzünk be a bal orrnyíláson keresztül, végezzük el a kumbhakát a dzsálándhára bandhával, és lélegezzünk ki a jobbon keresztül. Ha önmagában végezzük, ezt a légzőtechnikát agniszóma pránájámának nevezzük, mivel az agni (tűz) a jobb orrnyílást, a szóma (nektár) pedig a balt jelzi. Itt azonban a bhásztriká részét képezi. Azt az általános szabályt, miszerint minden pránájámát a bal orrnyílással kezdünk, itt elhagyhatjuk, mert a pittát már felfüggesztettük a mellkasi fújtató légzéssel. Jegyezzük azonban meg, hogy a hasi fújtató légzés (kapálabhátí) esetében ez nem történik meg.

Mivel itt a gyors fújtató légzésről lassú légzésre váltunk, most a háromrészes kétszeres felfelé hullámot fogjuk használni, amit már ismerünk a nádí sódhanából. A mellkasi fújtató légzéssel együtt ez a két légzőciklus alkot egy kör bhásztrikát belső kumbhakával. Eleinte ugyanazt a számolást használjuk, amit a nádí sódhanában jelenleg alkalmazunk. Azt fogjuk találni, hogy ezt a számolást nagyon könnyű alkalmazni a mellkasi fújtató légzés után, és hogy általában nem szükséges újrakezdeni a szamavritti aránnyal. Itt megismétlem, hogy jártasságot kell szereznünk a kapálabhátíban és a nádí sódhanában, mielőtt elkezdünk ezzel az erőteljes légzőtechnikával, a bhásztrikával dolgozni."